Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kádár Zoltán: Gyógyító istenségek tisztelete Pannóniában topográfiai adatok tükrében
Eucratus medicus nevei olvashatók ; Euthemus valószínűleg szabadon bocsátott, 46 mindkettő görög cognoment visel. A carnuntumi kultusz topográfiáját vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a város területe a territoriummal együtt széles kiterjedtségű volt, északon a Dunáig terjedt, nyugaton elérte Vindobona határát, keleten a magyar határig terjedt, délen pedig Scarbantia városának területéig nyúlt le, sőt a mai Wienerneustadttal is érintkezett. 47 így érthető, hogy a kutatók Carnuntumhoz sorolják olyan terület emlékeit is, amelyek tulajdonképpen Vindobona (Bécs) és Scarbantia (Sopron) közé esnek. Ilyen Purbach, melynek közelében — Purbach és Breitenbrunn között —, egy római villa szomszédságában olyan oltár került elő, melyet a „Nymfis" (sic!) Aug(ustis) tiszteletére a császárok üdvéért állított C. V.. Valerianus; a III. századi oltár egy forrás közelében állott, melyet már az ókorban is használtak. 48 Ugyanezeknek a gyógyító erejű istennőknek magából a városból is előkerült két oltára, az egyiket Ulp(ius) Titianus állíttatta, 49 a másikat pedig C. lui. Superiproc. Augg. prov. Siciliae 50 — tehát magas rangú tisztviselő üdvéért emelte hálás felszabadított rabszolganője. A carnuntumi nympha-kultusz egyéb aspektusaival az ábrázolások kapcsán 51 Kenner is foglalkozik. 5 ' 2 Egyébként Carnuntumban magánházakban is voltak nymphaeumok, ezek azonban nem kimondottan a gyógyító istennők kultuszát szolgálták, hanem higiénikus célból épültek. 53 Ehhez a forráskultuszhoz tartozik a petronelli „Fontibus" állított oltár, amely lui. Sper(atus) fogadalmaként készült, s nyilván az itteni források gyógyító erejére utal. 54 A gyógyító istenek pannóniai tiszteletében különleges helyet foglal el az az oltár, amelyet Orfitus és Rufus consulok idején — 178-ban — A. lui. Sevefrí) Sall(ius) OfptJatus és Ulp. Sen(e)cio ob honor ( em) aed[ i]l [ it Ja ftis ] állítottak Bona Valetudo — vagyis a jó egészség — tiszteletére. 55 Sajnos sem épület, sem felirat nem maradt fenn a legjelentősebb gyógyító istenség, Aesculapius carnuntumi tiszteletéről. De figyelembe véve a valetudinarium létezését, a fentebb említett orvosfeliratot, nem meglepő, hogy a petronelli Schafflerhof területén egy gyönyörű márvány Aesculapius-fej került elő. 56 A jelentős emlék típusa Krüger szerint az i. e. IV. század utolsó feléből származó Asklepios-típust tükrözi. 57 A gyógyító istenek carnuntumi tiszteletével kapcsolatban meg kell említenünk egy zárt szarkofágban talált ezüst táblácskát, amelyen egy Antaura nevű tengeristennőről esik szó, aki féloldali fejfájást okoz: a betegség ellen az ephesosi Artemisz segítségéhez 46 Mócsy, A.: Die Bevölkerung, 241 :Nr. 156/29. 47 Krüger, M. L.: CSIR Österreich, 1/2, Wien, 1967 7. V.o. Mócsy, A.: Pannónia 138. 48 Thomas, E. B.: i.m. 195; Krüger, M. L.: CSIR Österreich, 11/4, Wien 1972, 28:Nr. 462, 26.t.:462. 49 CIL III 422. Barkóczi, L.: i.m. 337:Nr.l62, 268: after the Marcoman Wars". 50 CIL 111 4423; Krüger, M. L.: i.m. 27f.: Nr. 458, 25.t.: 458; társadalomtörténeti jelentőségéről: Mócsy, A.: Die Entwicklung der Sklavenwirtschaft in Pannonién zur Zeit des Prinzipats. Acta Ant. Acad. Sc. Hung. 4, 1956, 230. 51 Krüger. M. L. Die Reliefs des Stadtgebietes von Carnuntum. I. Die figürlichen Reliefs. CSIR: Österreich, 1/3, Wien 1970. 30:Nr. 226. Ende des 2. Jh. Die Inschrifts. Ld.: CIL III 11155; Kenner, H. : Nymphenverehrung i.m. 98, 37/2.t. 52 A carnuntumi Nympha-kultuszról más összefüggésben vö. még Kenner, H.: i.m. 53 Swoboda, E.: i.m. 167: 14.j. S. 282; Mócsay, A.: RE Suppl. IX. 733. ™ Krüger, M. L. : CSIR Österreich 1/4. 25:Nr. 449; 22.t.: 449. •"Bormann. E. : RLiÖ 5, 1904, 127; Mócsy, A.: RE Suppl. IX. 734. Weinstock, St.: RE XV, Hb. s.v. Valetudo. 270. 56 Krüger, M. L.: CSIR Österreich, 1/3, 16:No. 20. 8. t.: 20. • 17 Krüger, M. L.: i.m.
