Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kádár Zoltán: Gyógyító istenségek tisztelete Pannóniában topográfiai adatok tükrében
a kora császárkorból (II. század?) származik az a votiv relief, 35 amelynek állítói Ulpii, Claudia Attuia, Augurinus mil. leg X. Gem. bennszülöttek voltak, a relief készíttetője Claudi Attuia Mócsy szerint „stammt vielleicht aus Noricunr'. 36 A felirat feletti domborművön középütt a lantot tartó, ruhátlan Apollo jelent meg, mellette kétoldalt kagylót tartó félmeztelen nymphák. Apollo ikonográfiájával kapcsolatosan Weber hangsúlyozza, hogy az i. e. IV. sz.-i prototípust követ, azonban a kithara és a griff későbbi hozzáadások („Zutaten"). 37 A forrásnymphák jelenléte is valószínűvé teszi, hogy a lelőhelyen — Neuer Markt — a római korban gyógyító hatású meleg vizű forrás állott. Kenner rámutatott arra, hogy az ábrázolt főistenség Apolio-Grannus lehetett, akit a nymphákkal együtt mint egy ősi kelta gyógyító istenség romanizált alakját tisztelte a rómaivá lett kelta asszony, Claudia Attuia. 38 Ugyanebbe a romanizált kelta gyógyító isten-világba tartozik az a két oltár is, amely a vindobonai legio valetudinariumához tartozhatott. Az egyiket a legio X. Gemina egyik centuriója, P. Ael. Lucius állította lupiter Optimus Maximus, Apollo, Sirona és Aesculapius tiszteletére. 39 Az állító neve arra utal, hogy családja Hadrianus vagy Antonius Pius idején kapott polgárjogot. 40 Az állami kultusz csúcsán levő istenség után következő gyógyító istenek, akárcsak az előző feliraton, itt is mutatják, hogy a romanizált keltaság miként őrizte meg az ősi istenek kultusztát, s hogyan kapcsolta össze az államhatalom iránti lojalitással. 41 Hasonlójellegű az az oltár is, melyet ugyancsak a valetudinariumban állították Apollo, Sol és Sirona tiszteletére: nyilvánvaló, hogy itt Apollo a kelta Grannus isten megfelelője, viszont Sirona a római Salusnak, ill. Hygieianak kelta párja. 42 Nemcsak a legio X. Gemina, hanem a legio XIV. Gemina Martia Victrix katonái is tisztelték a gyógyító Nymphákat, az utóbbi legio centuriója volt T. Vettius Ruf us, aki az említett istennőknek oltárt állított, ezt a mai Theresienbadban találták meg; ez az adat balneológiatörténeti szempontból nagyon figyelemre méltó, mert arra utal, hogy ezt a meleg vizű forrást már a rómaiak is használták. 43 Pannónia legjelentősebb városai közé tartozott a borostyánkőút és a dunai limes-út találkozásánál létesült Carmmtum (ma Deutschaltenburg), amely már az I. században virágzó település volt katonai és polgári szempontból egyaránt. 44 A katonaság számára valetudinarium létesült. 45 A polgári személyek feliratos emlékei közt már az I. századból találunk orvosi vonatkozásút : ezen L. Iulius Euthemus medicus secf tor ?] és rabszolgája, 35 Neumann. A. : Inschriften aus Vindobona. Jahrbuch des Vereines für die Geschichte der Stadt Wien. 17—18, 1961—62, 13.No.18; Neumann, A.: CSIR Österreich, 1/1, 1967, 20.No.17, T.XVlI.Nr.17; Kenner, H.: Vindobona, 61. 30 Mócsy, A.: Die Bevölkerung 231. Nr. 152/2. 37 Weber : Vindobona, Kat.Nr. 866. 38 Kenner, H. : i.m. 39 Neumann, A.: i.m. II,Nr. 10 (további irodalommal); Kenner, H.: i.m. 40 Vgl. Mócsy, A. : Die Bevölkerung, 150. 41 Weisgerber, G.: Das Pilgerheiligtum des Apollo und der Sirona von Hochscheid im Hunsrück, Bonn 1975, 116:Nr.9. 83,1.t. — az ,,IOM wahrscheinlich jünger" megjegyzéssel Weisgerbernek igaza van. 42 Neumann, A.: i.m. Il.Nr.ll. 43 Weber: Vindobona-lnschriften: S.16.Nr.29; V.o. Barkóczi, L.: Acta Arch. Acad. Sc. Hung. 16, 1964, 335:Nr.77/25. A legio epithetonjáról: Ritterling, RE XU s.v. Legio 44 Vgl. Swoboda, E.: Carnuntum. Graz—Köln 1964 4 , 44ff. 244. 45 Stiglitz, H.—Kandier, M.—Jobst, W.: Carnuntum, ANRW H/6, Berlin—New York 1977, 637ff ; Lőrincz, B.: Zur Erbauung des Legionslagers von Brigetio. Acta Arch. Acad. Sc. Hung. 27, 1975, 345. A carnuntumi nymphakultusztról általában: Kenner, H.: Nymphenverehrung in Austria Romana. Classica et Provincialia. Festschr. E. Dietz. Graz, 1978, 987.
