Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

FOLYÓIRATOKBÓL - Beiträge zur Geschichte der Pharmazie, 1980. (Kapronczay Katalin)

későbbi korokban. Ennek ellenére az Antidotarium megjelenésének időpontját hibásan állapították meg, ezeket a pontatlan adatokat vették át a különböző életrajzi lexikonok is. A cikk szerzője gondos munkával kiderítette, hogy az 1553 és 1561-es dátum teljesen helytelen, az Antidotarium Speziale 1574-ben, az Antidotarium Generale pedig 1576-ban került ki első ízben a nyomdából. Kutatásait Wecker levelei — elsősorban a Theodor Zwingernek írottak — alapján kezdte meg. Emellett különböző könyvtárakban adatokat gyűjtött Wecker munkáival kapcsolatosan, ennek eredménye egy pontos impresszum adatokat tartalmazó bibliográfia. Hein, Wolfgang-Hagen: Jo Mayer. Von einem pharmaziehistorischen Sammler und seiner Sammlung. (44—47 pp. ill.) Jo Mayer — teljes nevén Joseph Dawson Mayer (1870—1940) — gyógyszerész életével és nagyértékű gyógyszerészettörténeti gyűjteményével ismertet meg a cikk. A gyűjtést munkába állásával egyidőben kezdte meg. Az 1100 egységből álló gyűjtemény — patikaedények, mozsarak, a gyógyszerészi munka legkülönfélébb kellékei egyaránt — abban az időben egyedülállóan gazdag és sokrétű anyag volt Németországban. A második világháborút megelőző gazdasági válság arra kényszerítette Mayert, hogy gyűjteményét eladja. Fritz FerchI (1892— 1953) — felismerve a gyűjtemény értékét és jelentőségét — mindent megmozgatott annak érdekében, hogy a Deutsche Apothekerverein vásárolja meg. Anyagiak hiányában azonban kudarcba fulladt ez a törekvés. így Mayer 1930 szeptemberében az Amerikai Múzeum-Egyesülettel kezdett tárgyalásokat. Ennek eredményeként a Squibb and Sons cég vásárolta meg a gyűjteményt 1932-ben. Ezután történt meg az anyag teljes feltárása, katalogizálása G. Urdang és F. W. Nitardy által. 1945 után az Amerikai Gyógyszerész-Egyesület tulajdonába került a gyűjtemény, jelenleg pedig a National Museum of the Smithsonian Institute kiállítása Washingtonban. A 48. oldalon a Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Társaság hírei találhatók, itt közlik az 1981-ben Budapesten tartandó nemzetközi kongresszus előzetes programját. Band 31. No. 7. Jünemann, Joachim: Nachlese zu Rillen und Näpfchen auf sakralen Denkmalen (2.) — Steinpulver als Arzneimittel. (49—54 pp. ill.) 1977-ben jelent meg a közlemény első része, amely a szakrális kövekről lepattintott darabkák „gyógyszerként"való felhasználásával, annak népi gyógyászati és mitikus-gyógyszerészeti vonatkozásaival foglalkozott. Míg az előző rész elsősorban a német terület ezirányú emlékeit dolgozza fel, a folytatás mondhatni Európa egészét felölelően gyűjtötte össze az adatokat, sőt közel-keleti példákkal is szolgál. Mondanivalóját a hasonló témában írott munkákból vett idézetekkel és gazdag bibliográfiával támasztja alá. Részben kortárs szerzőket, részben középkoriakat vonultat fel. A. Wankmüller: Hinweise zur Literatur für die Pharmaziegeschichte címmel indítja meg az 55. oldalon bibliográfiai sorozatát, amely a gyógyszerészettörténet iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani az általános tájékozódásban. A Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Társaság rovatában emlékeznek meg Fritz Lüdy-Tenger (1897—1980), Pieter Hendrik Brans (1899—1980) és Arthur Hoyt Uhl (1900—1979) haláláról. Band 31. No. 8. Dressendörfer, Werner: Französische Apothekendarstellungen aus dem 13. Jahrhundert. (57—61 pp. ill. 6.) A 13. század elején Franciaországban készült az a codex, amelyet a cambridgei Trinity College könyvtárában őriznek. A részben francia, részben latin nyelvű orvosi szöveggyűjtemény 50 — részben színes — tollrajzzal illusztrált. Eredetijük a salernói Rogerus