Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Brentjes, Burchard—Richter, Siegfried—Sonnemann, Rolf: Geschichte der Technik (B. Szalkay Judit) - Cogliati Arano, Luisa (Hrsg.): Tacuinum Sanitatis. Das Buch der Gesundheit (Sergő Erzsébet)

Heinz E. Müller-Dietz (Nyugat-Berlin) a dunai hercegségek orvosi tekintetben érdekes orvosi vonatkozású adatairól írt az 1768—1774-ben vívott orosz—török háború kapcsán. Spielmann József (Marosvásárhely) a felvilágosult erdélyi orvosoknak a 18. században végzett orvosi felvilágosító munkáját ismertette. Franz Damatirca (Jassy) az 1918 előtti erdélyi pellagra megbetegedésekről írt, bőségesen felhasználva a korabeli magyar orvosi irodalmat. A bukaresti Em. Gheorghiu és Rodica Bikis Valeriu L. Bologának az egészségügy népszerűsítéséről írott néhány kiadatlan kéziratáról értekeznek. Izsák Sámuel (Marosvásárhely) a román „Astra medicala" történetéből idéz fel érdekes részleteket. A Bratescu által szerkesztett értékes munka jó áttekintést ad azokról a kérdésekről, amelyek a romániai orvostörténészeket foglalkoztatják. Bugyi Balázs Brentjes, Burchard—Richter, Siegfried

—Sonnemann, Rolf: Geschichte der Technik, Herausgeg.: Sonnemann, Rolf. Leipzig, 1978., ill. S. 502. Amit általában számunkra a történelmi fejlődés jelent, jelenti egyben a technika fejlődésének történetét is, annak összes kölcsönhatásával és ellentmondásával együtt. Fejlődésének, alakulásának megértéséhez azonban funkciójuk és tartalmuk legalább részleges ismerete is elengedhetetlenül szükséges. A technika történetének áttekintése a történelmi korszakok beosztását követve, a kőkorszaktól (emberréválás, vadászat, gyűjtögetés stb.) a legmodernebb technikai berendezések (computerek, űrkutatási eszközök stb.) bemutatásáig tart. Az anyag bonyolult és szerteágazó voltára való tekintettel a szerzők az előszóban elvetik feldolgozásukban a teljesség lehetőségét. Magyarázatképpen elégségesnek tartva azt a szempontot, hogy egy ember élete folyamán milyen mennyiségű technikai ismeretet képes szerezni, amikor ezen ismerkedés már egészen kisgyermekkorban a játékszereken keresztül megindul. Választ kap azonban az olvasó a történeti feldolgozás során — az emberiség fejlődési szakaszait szem előtt tartva — arra is, hogy milyen történelmi körülmények játszottak döntő szerepet a technika tökéletesedésének történeti folyamatában, s közülük melyek voltak ennek a folyamatnak előmozdítói illetve gátlói. A könyvet kiválóan válogatott illusztrációs anyag, részletes irodalomjegyzék, névés tárgymutató teszi teljessé s nyújt a könnyű eligazodáshoz segítséget. B. Szalkay Judit Cogliati Arano, Luisa (Hrsg.): Tacuinum Sanitutis. Das Buch der Gesundheit. Einführung von Heinrich Schipperges und Wolfram Schmitt. München, Heimaren Verlag, 1976.. 154 p. 243 ill. Az ókori görög orvostudomány tanításait az arab szerzők a X. sz.-tól a kalifátus udvarában összefoglalták. Ezeket olyan módon fogalmazták meg, hogy elsősorban az egészség megóvását tartották szem előtt. Az áttekinthetőség kedvéért átalakították a tanításokat és kis táblázatokat készítettek. A görög szakirodalom természetesen bizánci és latin elemeket is felvett és továbbított. Az első ismert arab összefoglalója ezeknek a táblázatoknak Ibn Butlan „Tanítás a helyes életmódról" címmel; arab nevén Taquim