Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

ADATTÁR - Lázár Szini Karola: Adalékok a XVI. századi Ars Medica vizsgálatához. Anatómiai és kórtani műszókincs

ADATTÁR ADALÉKOK A XVI. SZÁZADI ARS MEDICA VIZSGÁLATÁHOZ* ANATÓMIAI ÉS KÓRTANI MÜSZÓKINCS LÁZÁR SZÍNI KAROLA „Et omnibus rede iudicantibus notum est, Hungaricam linguam iam a paucis annis seribi coepisse, cjuae nobis cam

. . . omnium humaniorum gentium exemplo in dies magis magisc/ue gravissimis de causis pro viribus excolenda et locupletanda est/' (Bornemisza Péter: Magyar Elektra)

1 /. Az antik kultúrát újjáteremtő, a laikus szellemet és természettudományt kibontakoztató, művészetben és irodalomban a valóság felé forduló, sokarcú reneszánsznak egyik alapvető jellegzetessége — mint ismeretes — a nemzeti irodalmak létrehozása. A reformáció gyors előretörésével a nemzeti nyelvek uralkodóvá váltak, és Európaszerte megszülettek a reneszánsz irodalom legnagyobb alkotásai. Ujabb kutatások'

2 bizonyítják, hogy a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődés eltérései következtében a reneszánsz és humanizmus jelenségei nem egyidőben és nem egyforma erővel jelentkeztek Európa országaiban. így Erdélyben a XVI. század második felében — a sajátos erdélyi késő reneszánsz időszakában — érlelődtek meg a humanisták fellépésének feltételei. A reneszánsz művészet és műveltség átültetésében már korábban is jelentős szerepet játszott nagyváradi (püspöki) humanista kör mellé ez idő tájt Brassó, Szeben, Kolozsvár, Gyulafehérvár szintén művelődési központtá nő. S miközben az európai és a helyi fejlődés kapcsolatai szélesednek, megteremtődnek a kialakuló polgárság törekvéseit megszólaltató, sajátos, nemzeti nyelvű irodalom és tudomány alapjai. A század folyamán Erdélyben nyomtatott 242 mű közül 139 már magyar, német, román nyelvű és csak kisebb részben (103) latin.

:{ Szerzőik között találjuk az erdélyi városokban, mindenekelőtt a fejedelmi udvarban tevékenykedett humanista műveltségű orvosokat (S. Pauschner, P. Kyr, Gyulai Pál, Hunyadi Ferenc, Kovachóczy Farkas, G. Blandrata, M. Squartialupi stb.) is.

4 * Francia nyelven: Contribution à Fétude de la terminologie du manuscrit médical en langue hongroise ,,Ars Medica" (XVI

e siècle). Résumés du XXVI

e Congrès International d'Histoire de la Médecine, Plovdiv, 20—25 Août 1978, 25. 1 Bornemisza Péter: Tragoedia magiar nelvenn az Sophocles Electraiaból. Viennae, 1558. —Latin nyelvű utószó. Régi Magyar Drámai Emlékek I. Bp., 1960. 837. — Gerézdi Rábán fordításában : „Minden józan ítéletü ember előtt tudott dolog, hogy már néhány éve e/kezdtek imimagyar nyelven, és ezt a nyelvet nekünk. . . minden műveltebb nép példájára, napról napra fontosodó okból, teljes erőnkből művelnünk és gazdagítanunk kell". " Klaniczay Tibor: A reneszánsz korszakolása és értelmezése. Hagyományok ébresztése. Bp., 1976, 277—95. — Istoria Romaniei (szerk.: A. O(etea) II. Bukarest, 1962, 1047—54. 3 Jakó Zsigmond: Az erdélyi értelmiség kialakulásának kezdetei; A könyv és könyvtár az erdélyi magyar művelődésben. írás — Könyv — Értelmiség. Bukarest, 1976. 23, 29. 4 Spielmann József—Trócsányi Zsolt—L. Szini Karola: The medical world in Transylvania in the period of Ars Medica (The first scolary medical book in Hungarian — Ars Medica of Lencsés György) Armarium (szerk : Dezsényi Szemző Piroska és Mezey László). Bp., 1976, 164—75.