Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Edit—Pisztora Ferenc: Ritkuló és halványuló babonás hiedelmek, valamint széles körben elterjedt technikai ismeretek napjaink psychiátriai kórképeiben

sabban, máshol felületesebben élnek tovább — egy adott időszak keresztmetszetében— szinte beláthatatlan a különböző szintű gondolkodásmódok keveredésének lehetősége. Szélsőséges esetekben például erősen babonás gyökerű mentalitásba épülnek be részletesen, pontosan ismert vagy pedig kevésbé, felületesen ismert műszaki, technikai elemek; vagy kevésbé intenzíven babonás mentalitású egyén használ fel részletes vagy felületes modern, technikai információkat. A heterogén tudati elemek jelenlétének fentebb vázolt intenzitásbeli különbségeinél is lényegesebb azonban a következő felosztási szempont: vajon fellépésük időbeli prioritását és tartalmi túlsúlyát tekintve melyik tudati elem elsődleges és domináns a másikhoz viszonyítva? E szempontnak megfelelően az első variáció az, amikor elsődleges és iránytszabó a mágikus mentalitás, ill. a babonás téveseszme, és secunder módon, mintegy csak járulékosan használ fel a beteg technikai ismereteket is. A második variáció pedig az, amidőn primer a technikai jellegű üldözés, befolyásolás stb. élménye, és csupán az elkövető személye vagy az ártó hatás jellege kap babonás megvilágítást. Lássunk erre is néhány prototipikusnak tekinthető példát! A következő két eset az első keveredési variációt példázza. Sz. I. 64 éves mucsonyi nyugdíjas bányász alkoholos hallucinosisa alatt azt panaszolta, hogy őt „. .. a boszorkányok meg akarják ölni". Falubeli nőket vélt boszorkányoknak, s ezt mondta róluk: ,,. . .bántják a fejemet, villanygéppel. . . három műszakba járnak a padlásra meg a templomba.. .Hangszóróval dolgoznak felettem, hogy butuljak meg.. .stb." Itt az üldöztetési doxasma keretében primérnek tekinthető a mágikus gondolkodásmód, de azt a modern technikai eszközök és életmód elemeinek felhasználásával adja elő a beteg. D. B. 52 éves jogász Mezőnagymihályon született és lakott, szkizofrénia paranoidesben szenvedett. 1975-ben, betegsége során „...úgy érezte, hogy szomszédasszonya megrontotta. Ezt mérlegelte, fontolgatta, hogyan lehetséges." Később úgy találta, hogy „20 éves adminisztrátornője is rontja,. . . elektromos sugarakat bocsátott rá, melynek nyomását testén érezte." Itt szintén a primeren babonás (mágikus) gondolkodásmódba épül be a felületes technikai ismeretet jelképező, homályos „elektromos sugár" fogalma. Vannak azonban olyan betegek, akiknek fantáziáját erősen és elsődlegesen technikai kérdések foglalkoztatják, és ezek vélt hatását secunder módon rontással magyarázzák. Például: B. J.-né 64 éves htb. 1965-ben „paranoid depressios syndromával jellemzett presenilis psychosissal" került felvételre. Fő panasza az volt, hogy „... vejének valami műszer van birtokában, amivel villámlást csinál. . . őt gázpufogtatóval üldözte, kínozta, mert [vejének] valami ördögi mestersége van, [amivel] .. .képes őt megrontani, hogy beteg legyen. . ." A másik ide vonatkozó eset: J. F.-né 48 éves miskolci htb. aki 1951-óta szenvedett paranoid szkizofreniában, 1966-os kórházi felvétele során szomszédasszonyára panaszkodott, hogy az őt „.. .gépfegyverrel villanyozta". „Jobb oldalt itt a derekamat rázta meg az áram" — mondta a beteg „.. .nem tudom, hogyan csinálta K-né, valószínűleg rámolvasott. . . ez valami rontógép lehetett. . ." Itt, mint látjuk, befolyásolási érzését a beteg primeren technikai behatásnak tartja és secunder módon, magyarázatként véli rontásnak, ráolvasásnak panaszait. Ebben az anamnézisben már megfigyelhetünk egy új összetételt, a „rontó gép" fogalmát, melynek kapcsán rátérünk a harmadik variációs típus a pathológiás újképződmények tárgyalására.