Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Hörcsik Edit—Pisztora Ferenc: Ritkuló és halványuló babonás hiedelmek, valamint széles körben elterjedt technikai ismeretek napjaink psychiátriai kórképeiben
Megállapítottuk, hogy az 1867—1918 közötti időszakból származó kórrajzmintá" ban 75 eset volt „tisztán babonás", 25 pedig egyéb témával együttesen szerepeit. (Nevezetesen 23 beteg religiosus elemeket, 2 pedig ún. „modern", akkor feltalált technikai eszközt említett.) A jelenkori kórrajzmintában 64 a „csak babonás" tematikájúkór történet, a fennmaradó 36-ban pedig különböző, egyéb témákkal összefüggésben adódnak elő babonás ismeretek. (Pontosabban: 17 betegnél religiosus, 10-nél modern, technikai ismeretelem, 9-nél pedig mindkettő egyszerre keveredik a babonás tartalmakhoz.) Természetesen csak olyan eseteket vettünk itt figyelembe, ahol komoly súllyal voltak jelen egyazon betegnél a különböző tematikák. Úgy tűnik — a Monarchia kori anyaghoz viszonyítva [8, 10, 16] —, hogy napjainkban kevesebb a „csak babonás ismereteket" tükröző kórtörténet, kb. egyenlő arányú a religiosus elemeket is említő eset és kiugró adat, hogy kb. tízszeresére nőtt a modern technikai ismereteket a babonás mentalitással elegyítő betegek aránya [1, 6, 4, 11. 13. 15]. Jelen munkánk fő célkitűzéseként a továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy milyen formákban fordulnak elő együttesen a ritkuló, elhaló babonák és az egyre szélesebb körben terjedő technikai, természettudományos ismeretek, továbbá milyen esetleges belső összefüggések állnak fenn közöttük. Három variációs típusba csoportosíthatjuk a két téma egymással való összefüggéseit : 1. Az első típusban egyszerű koexisztenciáról van szó. Ugyanazon kórképen belül akár egyidöben (de egymástól függetlenül), akár a kórlefolyás során egymást követően (de minden oki összefüggés nélkül) vannak jelen az archaikus és a modern technikával kapcsolatos tudati elemek és ezekből szőtt téveseszmés tematikák. Nézzünk két példát! Az egyik. M. D. 43 éves erdőbényei szkizofréniás férfi, aki 1969-es felvételekor elmondotta, hogy ,,.. .étvágytalan lett, mert szemmel verték, megigézték". Ugyanakkor ellenségei „... villanyból perzselik, a pokrócból is elektromos árammal sugározzák. . . " Ez a beteg kóros szervérzéseit egy igen hétköznapi technikai lehetőség, az elektromos áram hatásának tulajdonította, ugyanakkor egyidejűleg étvágytalanságát babonás befolyásolás káros hatásával magyarázta. Még szemléltesebben példázza a koexisztenciás típust a másik eset. Egy rudabányai származású és lakóhelyű, 28 éves gépkezelőnő, aki paranoid szkizofrénia miatt 1965-ben került kezelésre, explorációjakor egyrészről a „putnoki jósnőt" emlegette, akivel háromszor is találkozott, s akinek rovására írta a későbbiekben, hogy öt „. . .megszuggerálták, betáplálták". A beteg ezen kívül időnként, acusticus hallucinatiói kapcsán „boszorkánykacajt" vélt hallani, melyet „magnóról közvetítettek". Másrészről — babonás befolyásoltatási téveseszméitől teljesen függetlenül — arról is panaszkodott, hogy ,,. . . egész éjjel fenn voltam, mert jött rám a lézer sugár. . . a szám száraz ettől, majd megfulladok. .. ki van főve a szám a láztól. A lézer sugarat rosszindulatra használják, attól nem képesek értelmesen gondolkodni az emberek, valósággal tetszhalottak lesznek tőle. . . az embereket meg kell menteni, teljes vérátömlesztéssel!" 2. A második típusban a kétféle tudattartalom egymással különböző módon keveredve fordul elő. Mivel azonban a széles körű néprétegek tudata sohasem egyformán fejlett, az ország más-más földrajzi helyein és különböző jellegű településeiben sem egyenletes az urbanizáció vagy a tömegkommunikáció elterjedésével kapcsolatos műveltségi színvonal, továbbá mert a regionális hagyományok is helyenként szívó*
