Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Pisztora Ferenc: A schizophrenia és a paranoid kórformák gyógyítási kísérletei a Monarchia korabeli Magyarország különféle psychiátriai intézményeiben

2. Az irgalmas rend magyar ága 1856-ig az osztrák—magyar közös provinciához tartozott, ezt követően, még ugyanezen évben alakult meg a külön magyar rendtartomány. A rendnek 1903-ban hazánkban összesen 13 rendháza és kórháza volt. Legrégebben Magyarországon rendszeresen elmebetegápolással, elmeosztályok létesítésével kétségkívül ők foglalkoztak. Többek között Ringelhann B. és Soós I. (1960) terjedelmes tanulmányából is tudjuk, hogy az 1728-ban megnyílt egri irgalmas rendi férfi kórházban 1784-ben kezdődött meg az elmebetegek ápolása.

80 A későbbiekben ez a kórház mindinkább uralkodó profiljává vált: pl. 1868-ban 17, 1894-ben 80 (míg szomatikus betegek részére csak 32!), 1913-ban már 360 elmeágy állott a férfi psychotikusok rendelkezésére. A budai irgalmas rendiek 1861-ben megvásárolva a házukkal szemben levő régi primaciális épületet, azt elmebetegek befogadására tették alkalmassá. Majd 40 éven át ápolták ott az elmebetegeket, egészen 1900. dec. 31-ig.

87 Egyszerre 170 beteg számára volt helyük. Eltérőleg az egri kórházuktól, a budaiban nőbetegeket is ápoltak. Úgy az egri, mint a budai irgalmas tébolyda úgyszólván kizárólag krónikus és szegénysorsú elmebetegek gondozására rendezkedett be. Egerben pl. a környező vidék lakosságának psychozisban megbetegedett tagjai legfeljebb csak kis hányadban kerülhettek be az intézetbe. A felvételek túlnyomó többsége a Belügyminisztérium rendeletére a lipótmezei, Országos Elmegyógyintézet útján történt. Onnan, de sokszor Bécsből, Grácból, Pozsonyból stb. is, gyógyíthatatlan elmebetegeket evakuáltak az az igazgató főorvos a másodorvosokkal vizitel, megteszi a therapiás rendeléseket; 12—2-ig másodorvosi vizit, az étkezés orvosi felügyelete; 3 és 5 óra között betegvizsgálás, kórtörténetek szerkesztése; 5-től 7-ig ismét másodorvosi vizit, melyről jelentést tesznek az igazgató főorvosnak; a nap zárásaként, 20,30 órakor orvosi látogatás a betegeknél. 8:> Az elmeápolók tevékenységét szigorúan ellenőrizték, működésükkel kapcsolatban határozott elvárások voltak, velük szemben jól kürülírt követelményrendszert támasztottak. Schwartzer F. (1864) intézete ápolószemélyzetének a kérdését érintve, így ír: „Az ápolók, ha betegeikkel akárcsak szóban is méltatlankodnak, szigorúan megbüntettetnek. A cselédség — míg a beteg az intézetben van — semminemű ajándékot nem fogadhat el." (6—7.) Az elmeápolók szerepéről, rekrutálásáról és képzéséről, szociális helyzetéről stb. a századfordulót követően azután egyre szélesebb körű vita bontakozott ki, ami világosan jelezte a psychiátriai gyógyításban játszott — de méginkább játszandó — fontos szerepüket. 1916-ban pl. részletes, 20 oldalas utasítást, valóságos „szolgálati szabályzatot" adtak ki a Székesfővárosi közkórházi elmebetegosztályon alkalmazott ápolók és ápolónők részére. Abban pl. ilyenek olvashatók: „A betegeket gúnyolni, belőlük tréfát űzni, őket bolondnak nézni, részegeskedni szigorúan tiltatik. A kórház helyiségében kerülniük kell minden zajt, veszekedést, pletykázást. . ." (2. § 4.) Továbbá: „A betegeket munkára használni csak különös engedély mellett szabad." (16. § 14.) Az ápolók kötelességei közé tartozott még az orvos által rendelt tartós, 28—30 °C-os fürdők vizének hőfokát folyamatosan ellenőrizni. 86 Ringelhann B., Soós J: Az Egri Megyei Kórház elődeinek vázlatos története 1726—1950. In: Emlékkönyv az Egri Megyei Kórház fennállásának 10. évfordulójára. A Heves Megyei Tanács Kórházának Közleményei. Eger, 1960. 22.: „A nagy reformer II. József, 1784-ben személyesen is meglátogatta kórházunkat. . . Az Irgalmas Rendet ő avatja az elmebetegek gondozóivá. Ugyanebben az évben kiadott rendeletében előírja, hogy az elmebeteg papokat, szerzeteseket a legközelebbi Irgalmas-rendi kórházba kell szállítani. . . Az elmebeteg-ügy azután a századforduló éveiben egyre fontosabb kérdéssé lép elő. Fuchs Ferenc egri érsek 1806-ban 8000 forintos alapítványt tesz, elsősorban olyan szerencsétlen, a városon kívül tartózkodó betegek részére, akik mániákusak, de remény van arra, hogy legalább kilenc hónap alatt meggyógyulnak, másodsorban olyan deliriumos egri alattvalói részére, akik a menházban (xenodochium ) nem helyezhetők el." 87 Emlékirat az Istenes Szt. Jánosról nevezett Irgalmas Rend Magyar Tartománya Budai Kórházának.. . 1903. szept. 29-én történt ünnepélyes felavatása alkalmára. 30.