Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Pisztora Ferenc: A schizophrenia és a paranoid kórformák gyógyítási kísérletei a Monarchia korabeli Magyarország különféle psychiátriai intézményeiben

állapotoknál is csak akkor látta indokoltnak, ,,. .. ha a beteg motoricus nyugtalansága a zavargó izgatottság hevületét mutatja."

61 Molnár J. (1906) a sátoraljaújhelyi elmeosztályokon folyó gyógyító tevékenységről beszámolva, többek között a hydrotherápiáról is írt: „Úgy a heveny, mint a ehrónikus zavarodottságban szenvedő betegeknél jó eredménnyel használtuk a vizes pakolásokat, prolongált 28 C°-ú fürdőket..."

62 Thomsen (1898) pedig szenvtelen, stuporosus betegeknél a meleg fürdő mellett sikerrel alkalmazta még a leöntésekkel történő „félfürdőt'', illetve a „lepedő ledörzsölést", ez utóbbi két módszer szerinte a vérkeringésre és az anyagcserére a legkedvezőbb hatású/'

3 5. A therapiás arzenálon belül az individuális psychotherápiához képest lényegesen nagyobb szerep jutott a munka — a különféle foglalkoztatási — és szociotherápiás kezdeményezéseknek, úgyszólván az összes intézménytípusban. Ilyen szempontból a Monarchia korabeli elmegyógyítás már kifejezetten modern törekvéseket mutathatott fel. A munkatherápia kiterjedt alkalmazásáról, a változatos foglalkoztatási therápiák kezdeti formáiról, a csírájukban már szociotherápiaként értékelhető próbálkozásokról — jóllehet a kísérletek egyelőre főleg még csak a betegek szórakoztatására, figyelmük lekötésére irányultak, vagyis tevőleges részvételüket illetően csupán a szociotherápia passzív változatát képviselték — hazánkban először Schwartzer F. számolt be, a budai Kékgolyó utcában lévő magán elme-és ideggyógyintézetének 1863. és 1865. évi működéséről szóló tudósítójában. „A betegeknek csak legkisebb része nem foglalkozik, de ezeknél is megkísértetik, valahányszor csak erre kedvező alkalom mutatkozik. .. Férfiaknál a gazdasági, mindenek előtt pedig a kerti munkák, szép idők jártával kedvező alkalmat nyújtanak a foglalkozásra. A műveltebbekkel a történet, a természettudomány, földirat tanulmányozására a földtanok kidolgozására sok időt fordíttatunk A teke, kártya, sakk, ostábla, dominójáték a legtöbb férfibetegnek nagy mulatságot szerez.. . Nőknél a tépést, fosztást, varrást, gombolyítást, kötést, bútorok, szobák és ruhák f

isztítását stb. kíséreljük meg. A kertben könnyű foglalkozást adunk nekik, utak tisztogatásai, gyümölcs-szedést, öntözést stb." — írta 1864-ben.

64 Hasonló tevékenységről számolt be 1866-ban is.

65 A „szerelmi őrültség" gyógyításával kapcsolatban méf* 185S-ban megemlítette, hogy ,,... hasonlóképp az elkülönítés, szórakozás, utazás, testmozgások, s kézimunkák is előveendők a gyógykezelés támogatására."

66 Lechner K. (1902) a lelki diéta leghatékonyabb eszközei között (ágynyugalom, a célszerű elhelyezés, a lelkiélet hatásos irányítása) sorolja fel a kellő foglalkoztatást is. Mégpedig a lelki diéta második fontos mozzanataként hangsúlyozza a rendszeres fog{il Oláh G.: i. m., 140. ''-Molnár J.: Az elmebetegek. In: Zemplén vármegyei Sátoraljaújhelyi „Erzsébet" Közkórházának 1905. évi működése. Sátoraljaújhely, 1906. 123. 83 Thomsen: Die Anwendung der Hydrotherapie und Balneotherapie bei psychischen Erkrankungen, 1898. M Schwartzer F. : A Budai Magán Elme és Ideggyógyintézet tudósítója és tizenkét évi működésének eredménye. Buda, 1864. 8. ,;5 Schwartzer F. : Jelentés a Budai Magán Elme és Ideggyógyintézet orvosi működéséről 1865-ben. Buda, 1866. 13—14.: „A testi és szellemi erők foglalkoztatására és szórakoztatátására a betegekkel apróbb kerti és kézi munkákat kedveltettünk meg, a kedély jelderítésére ped

ig különféle játékok, így : sakk, teke, kártyajáték, ostábla, a betegek közt rendezett hangversenyek, szavalati és táncestélyek, séták és kirándulások által igyekszünk hatni." ^ Schwartzer F. : A lelkibetegségek általános kór és gyógytana stb., Pest, 1858. 133.