Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Pisztora Ferenc: A schizophrenia és a paranoid kórformák gyógyítási kísérletei a Monarchia korabeli Magyarország különféle psychiátriai intézményeiben

4. A különféle hőfokú és tartamú fürdők centralis jelentőségét a Monarchia kori gyógyításban találóan emelik ki Stein F.-nek (1901), a Schwartzer-íéle magán elme­gyógyintézet orvosának alábbi sorai: „Az utolsó években az elme- és idegbajok gyógyí­tásánál alkalmazásba jött physikai gyógymódok között egy sem tudott annyira ér­vényrejutni és oly nagy elterjedésnek örvendeni, mint a különféle hydrotherapeuticus manipulatio és ha ellentétesek is a nézetek ezen gyógyszer helyes rendelése — a fürdő hőfoka, tartama stb. — tekintetében, abban a modern psychiatria összes úttörői egyet­értenek, hogy az elmebetegek ápoláséinál és kezelésénél a fürdők nélkülözhetetlen se­gédeszközzé váltak és hogy egy minden tekintetben megfelelően berendezett intézet kényelmes és bőséges fürdőberendezés nélkül nem is képzelhető.," ofi És : „Az elmebetegekre vonatkozólag különösen a langyos fürdők és nedves begöngyölítések értéke lép elő­térbe, mely utóbbiaknak Priessnitz és követői szereznek érvényt. Griesinger W. már 1871-ben kiemeli a langyos fürdők és nedves begöngyölítések hatását az elmebetegekre és az utána következő elmegyógyászok úgyszólván mindnyájan ezen irányban halad­nak. . . mindinkább tért hódít magéinak az a felfogás, hogy a fürdő-gyógymódok elme­betegekre nemcsak élettani, hanem psychicus hatással is vannak.'''''' 01 A fürdők elterjedtségére a psychiátriai gyógyításban egyébként már Schwartzer F. utal 1858-as könyvében. 58 Kiváltképpen ajánlja az ingerlékenységgel járó „szerelmi téboly" eseteiben a langyos, sokáig tartó fürdőket. Fia, Babarczi Schwartzer, O. (1872) pedig a különböző hőfokú fürdők élettani hatásait tanulmányozta az érrend­szerre, s a témáról tanulmányt is írt. 5y Lechner K. (1902) véleménye a fürdők tényleges iherápiás hasznát illetően már kevésbé enthuziaszta, jóllehet a meleg fürdők nyug­tató hatását ö is dicséri. 60 Oláh G. (1903) álmatlanság esetében jó eredménnyel alkalmazta a protrahált fürdőket, ugyanakkor a hidegvizes bepólyázásokat mániás Stein F.: Elmegyógyintézeti fürdők. In: Az 1900. évi Első Országos Elmeorvosi Értekez­let Munkálatai. Budapest, 1901. 164. Stein F.: i. m., 166. „A vizet az elmekór minden nemeinél, s minden mértékben használják. A melegfürdöhöz a 20—25 C a leghasznosabb. . . Nagy nyugtalanságnál,mely álmatlansággal jár, igen ajánlják a langyos fürdőket, s ha a többi szükséges szerekkel össze vannak kapcsolva, az elmebeteg­ség legtöbb eseteinél igen jótékony hatásúaknak bizonyultak... Minden gyógyeszközök közül felüdítő álmot, s a test és lélekre üdvös csillapítást a meleg fürdők hoznak elő legbiztosabban '. (Schwartzer F.: A lelkibetegségek általános kór és gyógytana, törvény­széki lélektannal. Pest, 1858, 100.) 59 Babarczi Schwartzer O. A psychoneurosis izgultsági szakának thermicus kezeléséről című tanulmányában (Orvosi Hetilap, 1872.) arról írt, hogy az alacsony hőfok állandó alkal­mazása által a véredények összehúzódása érhető el, míg állandó magas hőfok ugyanezek tágulását eredményezi. Ennek alapján a cerebralis hyperamiákkal párosult psychoneurosis izgalmi fázisainál ajánlotta a magas hőfokú, egész fürdőt hideg fejborogatásokkal és a fürdő után alkalmazandó lábikrakötést. 60 Lechner K.: i. m., 109—110.: „Ne higyjük azonban, hogy a fürdővel kapcsolatos vízgyógyí­tómódok az elmebajosokra valami különös hatást gyakorolnának. Sőt inkább, a hidegvizes kúrák gyakran ártanak. A meleg fürdők ellenben, kivált ha hosszabb időn át tartatnak benne a betegek, testileg és lelkileg éppen olyan megnyugtatók, akár az ágy. Előnyük az, hogy az egész testfelületre kiterjedő egyenletes meleg által, az ágynál biztosabban szüntetik meg a bőrre ható, nyugtalanító ingerváltozásokat ; hogy e tartós ingerhiány okából az elál­mosodás, az elbágyadás gyorsabban következik be ; hogy kellemes közérzetek és hangulatok kiváltására igen alkalmasak ; és hogy a figyelem lekötése által az öntudatszűkülés létesülé­sét s vele a kóros érzéseknek és képzeteknek a háttérbe szorulását elősegítik. Hasonló hatással vannak a vizes lepedőzések, amelyeknél a megelőző erős ingerbehatást követő bőr­erek tágulása és az izmok nyugalma fokozza az eredményt. Ahol ez utóbbi jelenségek nem mutatkoznak, a hatás is elmarad."

Next

/
Oldalképek
Tartalom