Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Revue d'histoire de la pharmacie, 1980 (Bánóczy Erika)

Eckart, Wolfgang: Zur Titelgestaltung medizinischer Fachbucheditionen des 17. Jahrhunderts (292—311. p.). A 17. század barokk könyvdíszítőművészete számos feldolgozás témája volt már. Mivel szempontjai között nehéz eligazodni, a szerző az alábbi témákat javasolja: a szerző portréja, az allegorizáló és sokszor gazdag vonatkozású címoldal, a tulajdonképpeni könyvcím, az ajánlás, az előszó, amit az olvasóhoz intéz. A sorrend lehet tetszőleges, de a címoldal és portré sok értékes felvilágosítást nyújthat. A rendszerező, összefoglaló munkához még sok részfeladat megoldása szükséges, ehhez kíván ösztönzést adni a szerző. Fischer, Klaus-Dietrich: Kritisches zu den „Urkunden zur Hochschulpolitik der römichen Kaiser" (312—321. p.). Az orvosi réteg értelmezése körüli vitához szól hozzá a szerző, rámutatva arra, hogy a hivatásos, kiképzett orvosok mellett alacsonyabb képesítésű kezelő személyzet is működött, amely főleg a sportolók testi sérüléseit és egyéb krónikus betegségeket gyógyított. Sem ezek, sem a kiképzett rabszolgák, akik szintén bekapcsolódtak a gyógyító munkába, nem vehetők az orvosi réteghez. Ez a réteg összetett, még akkor is, ha a szakirodalomban ez eddig nem tükröződik eléggé. A meglevő igen gyér írásos emlékek nem adnak pontos betekintést a császárok iskolapolitikájába, amelyek az orvosképzés differenciáltabb mibenlétére is utalhatnának. Rákóczi Katalin REVUE D'HISTOIRE DE LA PHARMACIE — 1980. Vol. XXVII, No. 244. R. Aernouts: L'Eau de Lourdes est-elle un médicament ? Un différend à Anvers en J873 (5—10. p.). Orvosság-e a Lourdes-i víz? címmel a szerző az antwerpeni városi tanács és a polgári kórházak vezetősége között 1873-ban dúlt konfliktust eleveníti föl. A vita ürügyét az szolgáltatta, hogy a Szent Erzsébet Kórházba egy betegnek Lourdes-i vizet vittek, holott a szabályzat tiltotta élelem és gyógyszerek engedély nélküli bevitelét. A katolikus és liberális sajtó élénken részt vett a meglepően heves érzelmeket szító vitában. Cotinat. L. a Moulins-i Szent János Kórház patikaedényeiről ír: Vases de l'Hôpital Saint Joseph de Moulins (11 — 14. p.). A 18. századi ritka, kék alapon fehér díszítésű, keleti mintájú ún. Nevers-i fajanszokból már csak néhány található különböző múzeumokban (egy 1883-as aukció során még 200 darabot soroltak fel). Nguyen-Laissard, M.: Note sur la pharmacie de r hôpital de Nuits-Saint-Georges (15—16. p.). Nuits-Saint-Georges burgundiai kisváros 17. századi alapítású kórházában empire stílusú patika maradt fenn, régi patikaedényekkel (képpel illusztrálva). A 17—23. oldalon a Figyelő (La Gazette) apróbb hírei következnek: A Gyógyszerészeti Akadémia 1979. október 9-től Országos Gyógyszerészeti Akadémia lett; kiadják az 1643-as Pharmacopoea Burdigalensis fakszimiléjét; megemlékezés Boldog Nagy Albertről mint a gyógyszerészek patrónusáról a Cahiers Albert le Grand c. folyóirat cikke nyomán; Georges Clemenceau (1841—1929) halálának ötvenéves évfordulójára rendezett párizsi kiállítás kapcsán megemlékezés Clemenceau-ról, az orvosról; Boigne grófnő emlékiratainak tanúsága szerint a 19. század elején társasági körökben szokás volt a betegeknek apró ajándék, figyelmesség gyanánt meghűlés elleni főzetet küldeni; beszámoló a Montpellier-ben lezajlott harmadik gyógyszerészeti találkozóról. Bonnemain, H. főtitkár beszámolója a Gyógyszerésztörténeti Társaság 1979. dec. 17-i üléséről (8—10. p.).