Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Albucasis: On Surgery and Instruments (Szlatky Mária)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL Albucasis: On Surgery and Instruments A Definitive Edition of the Arabic Text with English Translation and Commentary by M. S. Spink and G. L. Lewis. London. Wellcome Institute, 1973. 850. pp. A Wellcome Intézet kiadásában 1973-ban Londonban jelent meg Albucasis értekezése a sebészetről arab nyelven, illusztrálva, a tükör-oldalakon az arab szöveg angol fordításával és bőséges kommentárokkal, bevezetővel ellátva. E célkitűzésében és megvalósításában egyaránt nagyszerű vállalkozás M. S. Spink és G. L. Lewis munkája. A szerzők szerint Abu'1-Qäsim Knalaf ibn 'Abbas al-Zahrawi, kiemelkedő jelentőségű arab orvost a középkori Európában leginkább az „Albucasis" néven ismerték és emlegették. Számos más elterjedt névváltozat is ismeretes, például Abulchasis, Albuchasis, Bulcasis stb. (Ld. erről bővebben Hamarneh-Sonnedecker: A Pharamaceutical View of Abulcasis al-Zahrawi in Moorish Spain, Leiden, 1963. c. művét.) Albucasis születési dátumát nem ismerjük, de az arab név al-Zahrawi eleme arra utal, hogy a 936-ban alapított, Cordoba melletti al-Zahrában született, amiből — terminus post quem — következik, hogy születését ennél előbbre nem datálhatjuk. Halálának éve Leo Africanus közlése szerint 1013. Hatalmas munkássága évszázadokig befolyásolta az európai orvostudomány és gyógyszerészet fejlődését. A „Sebészet" a szerző utolsó értekezése, munkásságának mintegy egyötödét teszi ki. Az 1. értekezés a temperamentumokról, a 2. a betegségek különböző csoportjairól és tüneteiről szól. E két értekezést a 13. század közepén héberre fordították, majd latinra, nyomtatásban először 1519-ben Augsburgban jelent meg ,, Liber theoricae nec non practicae Alsaharavii" címen. A 26. értekezés a dietetikáról szól, a 29. a drogok neveit sorolja fel különféle nyelveken, és a stabilizáció, a mérés, a súly stb. témakörét tárgyalja. A többi 25 értekezés a Materia Medicá-val, a drogok, kenőcsök stb. elkészítésével és használatával foglalkozik. A 30. értekezés, a „Sebészet", méltán lett a szerző egyik leghíresebb munkája. Ez a mű a sebészet első racionális, az antik elődök és a kor teljes tudását tartalmazó és illusztrált összefoglalása. Maga Albucasis is kijelöli azon szándékát, hogy az ókori szerzők tudását Hippokratésztól Paulus Aeginetáig (közöttük mintegy 1100 esztendő telt el) összegyűjtse és felelevenítse. Közvetlen elődeit azonban név szerint nem, csupán elítélőleg említi, mint akik olyan dolgokat művelnek, amiről az antikok nem szólnak. Mindemellett kimutatható, hogy Albucasis mint gyakorló sebész a saját tapasztalatait és ismereteit s evvel együtt az arab orvosi — sebészeti — ismeretek összességét is belefoglalta könyvébe. A jelen kiadás szerzői bevezetőjükben felsorolják azokat az eszközöket és eljárásokat, melyekkel Albucasisnál találkozunk először, azaz az antik szerzők még nem ismertek. E mű híre gyorsan bejárta az iszlám világot. A 12. század második felében Gerard de Cremona Toledóban latinra fordítja. (Ez a mű tehát nem héber közvetítéssel terjedt el a középkori Európában!) A „Liber Alsaharavi de cirurgia" című latin fordítás
