Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Albucasis: On Surgery and Instruments (Szlatky Mária)

hatása különösen Itáliában és Franciaországban szinte felmérhetetlen volt. A 13. századból elég talán William de Saliceto nevét említenünk, mint Albucasis követőjét, a következő századból pedig Guy de Chauliacot, korának legkiemelkedőbb sebészét, aki név szerint hivatkozik Albucasisra, Hippokratészra és Galenusra, mint forrásaira. De még a 16. században is, olyan kiemelkedő tudós mint Fabricius ab Aquapendente elődei közül hármat nevez meg, egy rómia, egy görög és egy arab orvost: Celsust, Paulus Aeginetát és Albucasist. Számos kódexet (arab és latin nyelvűt) ismerünk, amely Albucasis sebészetről írt művét tartalmazza, ezek közül a két leghíresebb kéziratot az oxfordi Bodleian Library őrzi. A budapesti Egyetemi Könyvtár birtokában is van egy gazdagon illusztrált, 1300 körül keletkezett latin nyelvű kézirat (Cod. 15.), amely Albucasis művét tartalmazza. (Ld. erről bővebben: A. Faludy: Medical Illustrations of the Abulcasis MS in Budapest, in: Acta Congressus Internationalis XXIV. Históriáé Artis Medicináé, Bp. 1976. Tom. II, 855—872 pp.) A Gerard-féle latin fordítás nyomtatásban először Guy de Chauliac művével, a „Cyrurgia parva"-val együtt 1497-ben Velencében jelent meg. Ezt gyors egymásutánban számos kiadás követte. A 15. században még török fordítás is készült e műről, melyet különösen illusztrációi tettek nevezetessé. (Ld. erről bővebben: P. Httard—

M. D. Grmek: Le premier manuscrit chirurgical turc, Paris, Dacosta, 1960. c. művét.) Albucasis sebészetről írt értekezésének első modern kiadása 1778-ban Oxfordban, John Canning gondozásában látott napvilágot, melyben a latin és arab szöveg egyaránt megtalálható. E kiadás legfőbb hibája, hogy az illusztrációk rosszak, még csak nem is hasonlítanak a két legrégebbi fennmaradt Albucasis-kódex (Oxford, Bodleian Library) illusztrációira. Az első modern nyelvre (francia) való fordítását Lucien Leclerc végezte el, megjelent Párizsban, 1861-ben „La chirurgie d'Albucasis" címen. 1908-ban egy rossz litográfia is megjelent a műről, de a kiválasztott arab szöveg gyenge volt, az illusztrációk stilizáltak. Mindezek az előzmények és a mű roppant jelentősége és hatása tették szükségessé Albucasis sebészetről írt értekezésének immár tudományos igényű, kritikai kiadását és modern nyelvre fordítását. A jelen kiadás ezt a feladatot végezte el. M. S. Spink és G. L. Lewis közös munkája a bevezető, a jegyzetek és az arab szöveg angol fordítása. Az arab szöveget G. L. Lewis gondozta. A szöveg hét kézirat szövegének gondos egybevetésével készült, melyeket a szerzők a bevezetésben ismertetnek és felsorolnak, a továbbiakban pedig folyamatosan hivatkoznak a kéziratokra. M. S. Spink végezte az illusztrációk válogatását és másolatát a Bodleian Könyvtárban őrzött két kódex illusztrációi alapján. A Bevezetőben a szerzők ismertetik az általuk követett és tudományosan alátámasztott és indokolt olvasási, grammatikai, lexikai, ortográfiai elveket és értelmezik a gyakran használt rövidítéseket. Külön ki kell emelnünk az értékes jegyzeteket, melyek e vaskos, nagyméretű kötetben apró szedéssel a lapok alján húzódnak meg, de végigolvasva tulajdonképpen egy összefüggő, gazdag tanulmányt adnak Albucasis Sebészetéről. Összegezve a fentieket, Albucasis Sebészetének M. S. Spink és G. L. Lewis által gondozott, jelen kiadása kitűnő munka, alapvető és nélkülözhetetlen kézikönyv az orvostörténelem kutatói számára. Szlatky Mária