Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

ADATTÁR - Sasvári László: „Görög" kegyeleti szokások Észak- és Kelet-Magyarországon

„GÖRÖG

,, KEGYELETI SZOKÁSOK ÉSZAK- ÉS KELET-MAGYARORSZÁGON JTx. kecskeméti görög kereskedők történetének egyik kutatója, Petri Edit így ír tanulmányában: „A nem egyesült görög keleti vallás különleges szertartásai a magyarok számára elrettentőén hatottak"'.

1 Idéz ezután Füves Ödön cikkéből, mely a pesti görögök temetkezéséről ad számot.'

2 A keleti egyház magyarországi híveinek a végtisztességhez és a kegyelethez fűződő szokásai azonban nem tekinthetőek elszigetelt, egyedi jelenségeknek. A közelmúlt szakirodalmából két írást említünk ezekkel kapcsolatosan: Kiss Mária néprajzkutató a Buda környéki szerbek szokásairól ír,

;! Béres András pedig a régi Hajdú-Bihar megyei temetési szokásokat, főleg a görög katolikusok idevonatkozó hagyományait elemzi.

4 E sorok írója két évtizeden át végzett kutatómunkája során számos adatra bukkant, melyek kiegészítik a fentebb említett írásokba foglaltakat, valamint arra mutatnak, hogy hazánk északkeleti részén a .,görög" szokások nem voltak ismeretlenek. A „görög" szót mint jelzőt kettős értelemben használjuk, hisz részben görög eredetűnek mondható a tárgyalt hagyományanyag egy része, azonfelül mindkét görög egyház (görögkeleti és görög katolikus) híveinek a gyakorlatához kötődik. Vizsgálódásunk területe elsősorban Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és BorsodAbaúj-Zemplén megyékre terjed ki, s mindenekelőtt azt nézzük meg, hogy milyen etnikumi csoportok alkották e hagyományokat ápoló népesség elődeit. Szerbek. A régi Szabolcs megye — melyhez egykor a Hajdúság is tartozott — egész területéről rendelkezünk olyan adatokkal, melyek a szerbek három évszázaddal ezelőtti jelenlétére utalnak. A nyírbátori járásban levő Encsencs község református temploma a XVI. században épült, eredetileg szerb (rác) templom volt.

5 Fábiánháza községben (Mátészalka mellett) az öregek a görög katolikus templomra még ma is azt mondják, hogy ráctemplom. A Nyíregyháza melletti Kőt aj régi neve Keresztút volt, de a község déli részét hajdan Ráekeresztútnak nevezték, s a mai református 1 Petri Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. Cumania, Kecskemét. 1975. 65. " Füves Ödön: A pesti görögök temetkezése. Comm. Bibi. Hist. Med. Hung. 43/1967, 164—6. 8 Kiss Mária: A Buda környéki szerbek halotti emlékünnepei. Népi kultúra, népi társadalom. VII. köt. Bp., 1973. 137—56. 4 Béres András: Halottak húsvétja. Ethnografia 84/1973, 352—7. 6 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 2. köt. Bp., 1961. 880. SASVÁRI LÁSZLÓ ELTERJEDÉSI KÖR