Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

ADATTÁR - Sasvári László: „Görög" kegyeleti szokások Észak- és Kelet-Magyarországon

templom, mely a régi szerb (és orosz) temetőben állott, a görög katolikusoké volt.

0 A megye északi részén levő Tiszabercel határában szerepel a Ráctemető földrajzi név. Egy II. József korabeli térképen Ráctemető bomoko néven található. A néphagyomány szerint egykori ínséges időben szerbek jöttek ide, de tömegesen áldozatul estek a pestisnek.

7 Észak-Magyarországon Egerben is volt számottevő szerb kolónia, és tagjai közül sokan áldozatul estek az 1709-es pestisjárványnak.

8 Görögök. A szerbek nyomán megjelentek a görögök is. Jelenlétük a XVII. század második felétől mutatható ki. Jelentős vagyoni erőt képviseltek. De Camillis József munkácsi püspök — aki maga is görög származású volt — 1690 táján folyamodik egy örökösök nélkül elhalt görög kereskedő hagyatékáért. Az elhunyt Fehérgyarmaton lakott („in oppido Gyarmath in cottu Zathmar").

9 A görögök megjelenését szintén őrzi földrajzi név, ilyen például a Görögkút Hajdúdorog határában: e határrésznek a bérlője a XVIII. század közepén egy Kozma nevű görög.

10 Számra kevesebben voltak mint a szerbek, nagyobb csoportjuk Miskolcon és Tokajban telepedett meg. A pestisben megfogyatkozott egri szerbek sorait is a görögök töltötték fel, de éltek szétszóródva sok helyen még a XIX. század elején is. Oroszok. A népnyelv és a régi írások e néven nevezik a Kárpátokból leköltözött ukránokat (más néven még rutének, ruszinok). Az 1660-as, de még inkább az 1700-as évektől kezdenek e tájon nagyobb számban, tömegesen megjelenni. Számszerűleg a legnépesebb etnikum az említett három megyében lakó keleti keresztények körében.

11 Vándorlásaik során eljutottak a Délvidékre is, hazánk mai területén azonban csak Makón alkottak — aránylag zárt — közösséget 1740-től, külön városrészben, melyet Orosz fertálynak neveztek (egyik részét a Nagy orosz utca határolta).

12 Az Alföldre való vándorlás a XIX. században — ha nem is olyan nagy mértékben mint előzőleg — folytatódott, ekkor keletkezett főleg szláv ajkú telepesekből a nyírszőlősi — azelőtt Kótaji szőlő — görög katolikus közösség: 1885-ben létesült az iskola, a temető, a harangláb, majd 1890-ben a templom.

13 Románok. A XVIII. századtól megjelennek a románok is. A legtöbb faluban az oroszokkal együtt élnek.

14 A helyi hagyományok szerint Újfehértón és Hajdúdorogon a XIX. század elejéig volt külön orosz és külön román „lelkészet"'; a Hajdú-Bihar megyei Nagylétán ma is két görög katolikus templom van: a kistemplom volt az oroszoké, a nagytemplom a románoké. Magyarok. Hogy voltak-e a keleti egyháznak a középkor óta e területen magyar ajkú hívei, azt kimutatni nagyon nehéz. A különböző összeírások sem adnak biztos fogódzókat. Hajdúböszörményben 1750-ben keletkezett Az orosz lakosok specificatiója címet viselő irat.

15 23 nevet tartalmaz, ebből csak egy szláv („Matúz András"), a többi magyar. Ezek alapján feltételezhetnénk, hogy a címben szereplő „orosz" szó jelen fi Kiss Lajos: Régi Rétköz. Bp., 1961. 233. 7 Uo. 364. 8 Heves megye műemlékei. II. köt. Bp., 1972. 28. a Hodinka Antal: A munkácsi görög szertartású püspökség okmánytára. Bp., 1911. 364. 10 Orosz István: Adatok a pusztabérlők szállásához a XVIII. század elején Kelet-Tiszántúlon. Ethnografia 87 (1976), 47. 11 Paládi-Kovács Attila: Ukrán szórványok a 18—19. században a mai Magyarország északkeleti részén. Népi kultúra, népi társadalom. VII. köt. Bp., 1973. 327—61. 12 Tóth Ferenc: A makói parasztház telke. Ethnografia 85 (1974), 421—3. 13 Kiss L. i. m. 238. 11 Paládi i. m. 335. 15 Győrffy István: Magyar nép, magyar föld. Bp., 1942. 196—7.