Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Medizinhistorisches Journal, 1978, No. 1—4, (Némethy Ferenc)

novics Szuvalov (1727—1797), Erzsébet cárnő (ur. 1741—1762) kamarása, a moszkvai egyetem alapításának leghatékonyabb szorgalmazója. A 13 pontba foglalt levél Lomonoszovnak azon kisszámú írásai közé tartozik, amelyekben kifejezetten egészségügyi kérdéseket tárgyal. 1. Helyteleníti gyermekkorú férfiaknak jóval idősebb nőkkel kötött házasságát. (Ilyesmi gazdasági okokból elég gyakran fordult elő.) Nézete szerint a nő legfeljebb két évvel lehet idősebb uránál, a férfi viszont akár 15 évvel is idősebb lehet feleségénél. — 2. A kényszerházasságok megakadályozásáért a lelkészeket kívánja felelőssé tenni. — 3. Az elözvegyülés után kívánatosnak tartja a 4. házasság engedélyezését is, az addig megengedett hárommal szemben. — 4. Szerzetesi életet ne engedélyezzenek 45 éven aluli nőnek és 50 éven aluli férfinak. — 5. A házassági akadályok elhárítása csökkenteni fogja a törvénytelen és elhagyott gyermekek számát, akik részére viszont nevelőotthonokat kell létesíteni. A gyermekgyilkosságok megelőzésére is szükségesek a lelencházak. — 6. A bábák teendőiről, a szülésről és a csecsemőgondozásról népszerűsítő könyvekben kell felvilágosítani a lakosságot. — 7. Kötelezni kell a papságot, hogy télen a kereszteléshez meleg vizet használjon. — 8. A böjtök és az ünnepek ésszerűbb időzítésével egészségesebb életritmust kell kialakítani, amely megóvja a lakosságot egyrészt a tobzódástól, másrészt a henyéléstől. A húsvét ünnepét Péter-Pál napjához kívánja kötni. (A részegek akkor nem fagynának meg és nem szakadnának jégbe útközben.) — 9. Több orvos kell a városokba és a hadseregbe. Az Oroszországban működő külföldiek ellensúlyozására orosz orvosokat és gyógyszerészeket kell képezni, külföldi egyetemeken is. (Moszkvában 1764-ben indult meg az oktatás az orvosi fakultáson.) — 10. A járványok, tűzvészek, vízbefúlás és fagyhalál ellen szervezetten kell védekezni. (Érdekes, hogy az éhhalált nem említi, pedig a 18. sz.-ban 34 katasztrofálisan rossz termésű év volt Oroszországban.) — 11. A civakodásból és rablótámadásból eredő haláleseteknek közigazgatási és rendőri intézkedésekkel kell elejüket venni. (Birtokhatárok pontos kijelölése, a településeknek fallal vagy palánkkal való bekerítése, az éjszakai szállóvendégek bejelentése, a nyomravezetőknek jutalom kitűzése.) — 12. A szomszédos országokkal határos tartományok földesúri terhein és katonaállítási kötelezettségein enyhíteni kell, mert különben megszökik a lakosság. — 13. Kedvezni kell az idegen országokból betelepedni szándékozóknak. Lomonoszov a javasolt intézkedések hatására évi félmillió lélekszámnövekedéssel számolt, s ennek megfelelően remélte, hogy a 20 évenként megtartott népszámlálások során 10 milliós szaporulat mutatkozik majd a népességben. (Az 1744—45. évi népszámlálás szerint Oroszország lakossága — a lengyel, a finn és a Kaukázuson túli tartományok leszámításával) — 18,2 millió, 1763-ban 23,2 millió volt.) J. Stahnke a szövegkiadás apparátusában és egy külön tanulmányban (Zur Charakterisierung des Briefes. 50—77. p.) a levél minden egyes pontját mélyreható történelmi és társadalmi elemzésekkel egészíti ki. Johann Sámuel Schröter (1735—1808), a weimari hercegséghez tartozó Buttstädt luteránus püspöke, a 18. század szenvedélyes gyűjtői közé tartozott. A halála után árverésre bocsátott ásvány- és kagylógyűjteményének (mint akkor mondták: természetrajzi kabinetjének) további változatos sorsát kíséri nyomon Herbert Frieß (Die Sammlungen des gelehrten Superintendenten Johann Samuel Schröter. 78—92. p.). Helmut Mathy tanulmánya (Neue Quellen zur Biographie des Mainzer Anatomen Franz Georg Ittner und seiner