Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Curare, 1978, No. 1—2, 1979, No. 1—2. (Grynaeus Tamás)

ruházat). Ez csak másodlagosan okoz nőgyógyászati tünetet a rossz közérzet, fejfájás, szívdobogás, izomfájdalmak mellett: ezért eredménytelen a csak nőgyógyászati kezelés, amely a többi panaszon nem segít. Schlesier, Erhard: Me'udana [DKÚj-Guinea ]. Die Empfängnis-Theorie und ihre Auswirkungen (97—104. p., ill.). Ma már megcáfoltnak tekinthető az a vélemény (Spencer és Gillen, A. Montagu, B. Malinowski), mely szerint primitív népeknél, ill. az evolúció korábbi fázisaiban — a cohabitatio és conceptio közötti összefüggés ismeretének hiányában — promiscuitast feltételeztek. A szerző szerint ez az összefüggés ismert a mai primitív népeknél (korábban is ismert volt), csak másként fogják fel, értelmezik, ill. egyes mítoszokhiedelmek (pl. ősök szerepe) elhomályosítják. Főbb megállapításai: Me'udanán a fogamzáshoz és a magzat testének kifejlődéséhez elegendő mennyiségű (csak ismételt cohabitatio során felhalmozódó) férfi-magot, az asszony genitalis váladékát (mindkettőt azonos szóval nevezik), valamint az anya speciálisan erre a célra való vérét (ami egyébként a menstruátio alkalmával távozik) tartják szükségesnek. A terhes asszonynak terhessége első hónapjaiban semmiféle tabut nem kell figyelembe vennie; az utolsó hónapokban súlyos teher viselésétől megkímélik, ekkor szexuális életet sem élhet. A gyermektelenséget gyermekáldás ellen elmondott varázsigék és ismételten használt (anticoncipiens hatású?) növényi részek következményének tekintik. Szülés után az anya 2 évig szoptat, ez idő alatt szexuális kapcsolat tiltott (házasságon kívül is), különben az anya, és főként a kisgyermek megbetegedik. Dunäre, Nicolae: Die familien Funktionen der Frau als traditionelle Elemente von Gesundheit und ethnokultureller Stabilität (105—110. p.). A szerző tanulmányának alapgondolata bizonyára helyes: a családon belüli, nemek szerinti munkamegosztás révén az emberi test ápolása-gondozása (kozmetika, szépségvarázslatok) és gyógyítása (szülő asszonyok, betegek) az asszonyok szájhagyomány útján továbbadott feladata, tudománya lett, ezért van, hogy a gyógyítók zöme nő. Megfordított ja is igaz: bizonyos munkákban, ill. munka-szakaszokban nők nem vehetnek részt, ill. csak tiszta ifjak végezhetik. Kérdés azonban, hogy az általa említett példák mennyire román specifikumok (más népek folklórjában is előfordulnak), s hogy célszerű-e, kellően megalapozott-e ezek révén a feltételezett matriarchátus időszakának végén helyhez kötött — természetesen Erdélyben kialakult — települések és a Kárpátok keleti, déli lejtőin létrejött „történelmi provinciák" létét bizonyítottnak tekinteni, Giurescure hivatkozva. A cikk színvonalát sok ismétlés, bizonyító erejét deductiv következtetések rontják. Nem csodálni való, ha Müller, Klaus E. vitairatában (

Gesundheit und Stabilität — Vom Lob der häuslichen Schaffnerin im dienste der Evolution. Ein Diskussionsbeitrag, 111—113 p.) igen élesen kritizálta és kétségbe vonta állítását. Dieck, Alfred: Ma!va silvestris, Capsella bursa pastoralis und Juniperus communis in vor- und frühgeschichtlichen Funden (117—124. p.) c. cikk az új kőkortól a késő középkorig ásatási anyagban előkerült mályva-termés, pásztortáska és borókabogyó leleteket (73!) ismertet Közép-Európából. Tekintélyes részük nagy mennyiségben, edényekben került elő — ami termelésükre, tudatos felhasználásukra utal — feltűnő gyakran női sírokból. Mivel e növényeket ma is gyógynövényként használják, feltételezi ezek korabeli ismeretét is. Grynaeus Tamás