Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

TANULMÁNYOK - Raics Jenő: Tauffer Vilmos mint szülészeti miniszteri biztos

Tauffer azt is hangsúlyozta, hogy nem elégedhetünk meg a bábák megrendszabályozásával és helyenként az orvosokéval sem, hanem arra kell törekedni, hogy a jövő feladatok középpontjába helyezzük az intézeti szüléseket. A bábák munkájának ellenőrzése közvetlenül a községi és városi kerületi orvosok feladata és kötelessége, szakmai szempontból a szülészkerület főorvosi hivatala gyakorol felügyeletet. A bábák működéséről és egyáltalán a szülészeti viszonyokról a számonvétel, az invesztigáció útján szerzünk tudomást. Minden szülészeti esetről a szülészkerület havonta jelentést kap, történjen az eset háznál vagy intézetben. E célból a bábák minden esetükről (a szülés befejeződése előtt intézetbe szállítottról is) bábanaplót vezetnek, és azok végső fokon a szülészkerületbe kerülnek szakmai elbírálás és statisztikai bejegyzés végett. Intézetek (egyetemi klinikától a szülőotthonig, szülőházig minden szülőintézet) működését havi összesítő jelentések alapján veszik számba. Az intézetek — a klinikák kivételével —• név szerint felsorolással jelentenek, a klinikán összegezett jelentést tesznek. Ezeket átvizsgálás után szintén statisztikailag bejegyzik. így az intézeti és házi szülések egymás melletti, de elkülönített pontos regisztrálása lehetővé válik, így készül a „Tauffer statisztika". Ha a jelentések átvizsgálásánál akár a bába, akár a meghívott orvos ténykedése kifogásolható, közigazgatási úton megindul az eset kivizsgálása, szükség esetén szankciók alkalmazása. Súlyosabb esetekben a szülészkerület főorvosa vagy szaksegédje is részt vesz a vizsgálatban. így pl. a gyermekágyi lázas megbetegedéseknél, a szülészkerületnek távirati úton történt jelentés után, a helyszíni kivizsgáláson a főorvos részt vesz. A szepszis kivizsgálásnál a legapróbb részletkérdésre ki kell térni: a szülőszoba tisztasága, a bába ruházata, kezeinek állapota, a bemosakodás módja, a kézmosó gyökérkefe állapota, a bába minden ténykedése, a hozzátartozók magatartása stb. A bábát, ha nem is marasztalható el a megbetegedés miatt, el kell tiltani egy hétre a további szülésvezetésektől, ha van másik bába; ha nincs, akkor alapos fürdés, tiszta alsó és felső ruházat váltása, kezei alapos megtisztítása és fertőtlenítése után vállalhat szülést, de a beteg gyermekágyast és gyermekét nem ápolhatja. Gondolni kell szeptikus megbetegedéseknél arra is, hogy esetleg maga a bába szenved olyan betegségben, amely előidézhette a szepszist; a torok képletek mellett a test kültakaró vizsgálatát el kell végezni (bőrkiütések, visszerek, lábszárfekélyek stb.). A szeptikus kórképeket külön miniszteri rendelet részletesen felsorolja; így nemcsak az általános szepszis számít bejelentésre kötelezett betegségnek, hanem a lokalizálódásra hajlamos kórképek is. A bába nélküli, valamint kuruzslók által vezetett szülések felderítésére a Rendtartás a következő eljárást írja elő. Egyrészt a bábák és orvosok kötelesek a tudomásukra jutott ilyen eseteket a hatósági orvosnak bejelenteni. Az kivizsgálja, és megállapítja, hogy történt-e valójában kuruzslás, fennállnak-e a kuruzslás kritériumai, az anyagi, készpénz vagy természetbeni juttatás kérése vagy elfogadása, mert egyébként a ténykedés elsősegélynyújtásnak minősül, ami nem büntetendő. Másrészt az anyakönyvből lehet megállapítani, hogy sem bába, sem orvos nem segédkezett. Amikor Tauffer számbavette a hiányosságokat és a tennivalók meghatározásával lefektette a Rendtartás alapjait, a feladatok végrehajtására és irányítására felállította a szülészkerületi főorvosi intézményt, amely közvetlenül a miniszteri biztos irányítása mellett végzi munkáját. A századforduló táján Szél Tivadar egészségügyi statisztikája szerint a szülések 88,0%-a háznál történt, legtöbbször nem megfelelő segédlettel, így indokolt volt egy olyan szervezet felállítása, mely állandóan szemmel tartja nép-