Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Lippay János Posoni-Kertjének (1664—1667) orvos-botanikai vonatkozásai
1753-ban 16 negyedre tű íven, de a kiadó nemcsak az ajánlást és az előszót hagyta el, hanem az ágyások, lugasok, zegzugos utak stb. művészies rézmetszetű képeit is, vagyis a műnek minden ékességét..." — írja sajnálkozva. 10 A mű harmadik kiadása 1965-ben jelent meg; facsimile kiadás az Akadémia Kiadó gondozásában. Sajnos a metszetek, közül három hiányzik, mert az első kiadás mind a húsz fennmaradt példánya hiányos, s e három ábrát egyikben sem lelték fel. 19 A Posoni Kert kertészeti és agrár vonatkozásait sokan ismertették és elemezték 20 , ezért jelenleg csupán annyit elég megjegyezni, hogy a három könyv különböző részeiben sorra tárgyalja a kertépítést, az ágyások elrendezésének, a vetőmagok kezelésének, a növények ültetésének, a talaj megmunkálásának stb. különböző módjait, majd rátér az odatartozó növények részletes ismertetésére. E részek minden esetben a virágok, füvek vagy fák „nemérül és tulajdonságairul" címet viseli. Rendszerében eltér mind a növények mechanikus (betűrendes) felsorolásától, mind a botanikai szempontú csoportosításától. 21 Már a három könyv címe is mutatja, hogy alapvetően kertészeti szempontú csoportosításban tárgyalja a növényeket, s csak az egyes alcsoportokon belül ad mechanikus, a latin nevek kezdőbetűinek betűrendjét követő felsorolást. Az orvosi és egyéb nem kertészeti részeket mindig a növények „nemérül és tulajdonságairul" szóló fejezetekben találjuk. Mégpedig oly módon, hogy a növény részletes leírása összes általa ismert fajtáinak ismertetése, ültetésének és gondozásának módjai után rátér a növény különböző hasznainak bemutatására. Előbb, hogy a konyhán miként lehet élni vele (szakácskönyv), ezután orvosi hasznaira tér rá (orvosságos könyv). E rendszert a II. és III. könyvben következetesen megvalósítja, csak néha egy-egy közbevetett mondattal tér el ettől. A POSONI KERT ORVOSI VONATKOZÁSAI A Posoni Kert három könyvében különböző arányban találhatók az orvosi vonatkozások. Az egyébként is legrövidebb (143 oldalas) I. könyvben, a Virágos-Kertben csak elvétve s minden rendszer nélkül tér ki a szerző néhány virág gyógyító hasznára. 18 Weszprémi i. m. III. köt. 439. — Weszprémi egyébként az első kiadás adatait tévesen jegyzi fel; a II. könyv megjelenését 1665-re, a III. könyvét 1666-ra teszi. 19 Somos András: Utószó Lippay János Posoni Kert facsimile kiadásához. Bp. 1965. 20 Geday Gergely: Lippay János. Kertészeti Híradó, 1962. Geday Gergely: 300 éves a Posoni Kert. Kertészet és Szőlészet, 1964. 24. sz. Gombócz Endre: A magyar botanika története. Bp., 1936. Molnár János: Lippay János: Posoni Kert, 1753. Magyar Könyvesház, 1783. III. köt. 372—378., 1801. XVI. köt. 65—80. Pauer Zs. : Adatok a magyar kertészeti kultúra történetéből. Bp., 1936. —: Posoni Kert. 1664. Mindenes Gyűjtemény, 1789. II. köt. 161—164. 372—374. Rapaics Raymund: A magyar biológia története. Bp., 1953. ' Somos András: Lippay János. Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve. 1961. Somos András: Utószó Lippay János Posoni Kert facsimile kiadásához Bp. 1965. Takáts Sándor: Kertjeink a XVII. század első felében. Szegény magyarok i. m. 381—433. 21 Például Conrad Gesner: História plantarum. Basel, 1541. című művében már a virágok és magvak alapján csoportosítja a növényeket.
