Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
FOLYÓIRATOKBÓL - Sudhoffs Archiv, 1978. (Némethy Ferenc)
között működő angol gyakorló orvosok cselekedetei és nézetei alapján. A cikk számos érdekes részlettel gyarapítja eddigi tudásunkat. Hiányoljuk azonban, hogy Semmelweist csupán lábjegyezetekben említi e téma kapcsán, azt a nézetet vallva, hogy Semmelweis nézetei ekkor még nem mentek át a köztudatba, így nem is befolyásolták az angol orvosok praxisát. (The British Medical Profession and Contagion Theory Puerperal Fever as a Case Staudy, 1830-1860. 138— 150. pp.) A. D. Farr a haemoglobinometer történetét és fejlődését kíséri nyomon feltalálásától, 1878-tól az 1960-as évekig. A cikket két ábra egészíti ki, az elsőn Gowers haemoglobin-appará tusát (1878), a másikon ennek modernizált változatát, a Haldane-féle haemoglobinometert (1901) láthatjuk. (Some Problems in the History of Haemoglobinometry, 151— 160. pp.) A "Texts and Documents" rovatban Leslie G. Matthews ismerteti James Chase, királyi gyógyszerész munkanaplóját 1691—1693-ból. A napló bepillantást enged a 17. századi orvosi-gyógyszerészi gyakorlatba, Matthews kiegészítő jegyzetei és magyarázatai pedig nagyban hozzájárulnak a dokumentum helyes történeti értékeléséhez. ( Day Book of the Court Apothecary in the Time of William and Mary, 1691. 161-173. pp.) D. W. Taylor pedig Alexander Monro iskolai feljegyzéseit ismerteti az 1780-as évekből, melyből pontos képet kapunk az Edinburgh-i Medical School oktatási színvonaláról, tananyagáról. (The Manuscript Lectures Notes of Alexander Monro, Secundus [1737—1817], 174— 186. pp.) A rövidebb írások közül Brian Bracegirdle a 17—18. századi mikroszkópok fajtáival foglalkozik a Wellcome Institute gyűjteménye alapján. Christopher Lawrence pedig a szfigmográf (érverés-mérő) történetéhez nyújt adalékokat, ugyancsak a Wellcome Institute gyűjteménye alapján. Mindkét cikket fotók, ábrák egészítik ki. A könyvismertetések között többek közt ott találjuk Erna Lesky bécsi orvosi iskoláról szóló műve angol nyelvű kiadásának ajánlását. A referens e szavakkal fejezi be ismertetését: ,,Dr. Lesky's masterpice can be recommended unreservedly". Szlatky Mária SUDHOFFS ARCHIV - 1978 Bd. 62, Heft 1 Gracia, Diego: The structure of medical knowledge in Aristotle's philosophy (1—36. p.). A tanulmány a „Corpus Aristotelicum" néven ismert hagyományos szöveggyűjteménynek az orvostudományról szóló részeit veti össze egymással, s rámutat, hogy egyrészt a Nikomachosi Etika VI. könyvének, másrészt a Metafizika VI. és XI. könyvének megállapításai között ellentmondások mutatkoznak. Ebből arra következtet, hogy a vizsgált részek vagy különböző szerzőktől, vagy legalábbis Arisztotelész (i. e. 384—322) szellemi fejlődésének különböző korszakából származnak. Seid 1er, Eduard — Kindt, Hildburg — Schaub, Norbert: Jaspers und Freud (37—63. p.). A szerzők a Karl Jaspers (1883—1968) és Sigmund Freud (1856— 1939) műveiben mutatkozó módszertani és elméleti különbségekre mutatnak rá. Mindkét tudós jellemző álláspontot képviselt a 20. század eleji német pszichiátriában. Míg Freud mindig azt hangsúlyozta, hogy a pszichoanalízis módszerét a
