Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Kardos Klára: A szegények orvosa: Batthyány-Strattmann László (Sasvári László)

magyarázata, mert a poklosok kútja elnevezéssel is illették: vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. Felvetődik a kérdés, mi e műnek a jelentősége, hisz két évtizeddel ezelőtti tudományos vélekedést, eredményeket tartalmaz. Az utószó foglalkozik ezzel a kérdéssel (Fügedi Erik tollából), ennek értelmében Gutheil műve alapvető jelentőségű, mert összefoglalja az Árpád-kori Veszprémre vonatkozó eddigi kutatásokat, s ha alakul egy kollektíva, mely tovább kíván foglalkozni a város történetével, nem választhat más kiinduló pontot, mint e művet. Sasvári László Kardos Klára: A szegények orvosa: Battyhány-Strattmann László. Németből fordította és a bevezetést írta —. Eisenstadt, Prugg Verlag, 1978. 240 p. 2 ill. Az idősebb nemzedék tagjai közül — főleg a nyugat-magyarországi származásúak — még sokan emlékeznek Battyhány-Strattmann László személyére, és sokan ismerték hallomásból is. A hivatásának élő orvos és a családjának élő apa mellett az osztrák— magyar kapcsolatok egyik alakját is tisztelhetjük benne. Több életrajza is jelent már meg, németül és magyarul, majd mindegyik egyházi jóváhagyással olyan célból, hogy példaképet állítson. Battyhány-Strattmann László (1870—1931), ez a különösen mély szociális érzékkel rendelkező, arisztokrata származású orvos, igen komolyan vette vallásos meggyőződését, és aszerint igyekezett környezetét is alakítani. Eddigi életrajzai nem mentesek attól, hogy a személye körül kialakult legendakörből egyet és mást át ne vegyenek. A jelenlegi munka megpróbálja emberibb alakban elénk állítani. A kötet három részre tagolódik: 1. bevezetés, mely egyben életrajz is (5—60. p.), 2. Battyhány—Strattmann 1926-os naplóje(íl—230. p.), 5. néhány szemelvény levelezéséből (231—239. p.). A naplójegyzetek általában két részre oszthatók, az egyik részben beszámol napi orvosi tevékenységéről, az elvégzett műtétekről, a másikban a családi élet eseményeit taglalja. Köztudott, hogy életében birtokai jövedelméből két kórházat is alapított, és tartott fenn. 1901-ben Köpcsényben (ma Kittsee, Burgenland) nyitott 30 ágyas kórházat modern felszereléssel, majd 1920-tól Körmenden volt 25 ágyas kórháza. Belgyógyászati, sebészi, fogorvosi tevékenységet egyaránt végzett, de a sokrétű orvos munka kimerítette, ezért kezelő orvosának a tanácsára szakosította magát, és szemész lett. 1920-ban — mint naplójából megtudhatjuk — Körmenden 5605 betege volt, majd évente kb. 3000. 1920—1925 között 1010 műtétet hajtott végre. Köpcsényben és Körmenden együttesen 1700 hályogot operált meg számításai szerint. (Sajnos, körmendi kórházának az iratai a II. világháború idején megsemmisültek !) A betegeitől honoráriumot nem fogadott el, ha valaki mégis fizetni akart, az volt a kérése, hogy adják a szegényeknek. A könyvben két oldalnyi illusztrációt is találhatunk 4 képpel, ezekből egy műtét közben, egy pedig népes családja körében ábrázolja. Sasvári László