Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Beiträge zur Geschichte der Präsidenten der Deutschen Akademie der Naturforscher Leopoldina. Hrsg. Reichenbach, E., Uschmann, G. (Kapronczay Katalin) - Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon (Degré Alajos)
Beiträge zur Geschichte der Präsidenten der Deutschen Akademie der Naturforscher Leopoldina. Herausg. : Reichenbach, Erwin —Uschmann, Georg. (Nova Acta Leopoldina, Neue Folge, Band 36, Nummer 198.) Leipzig, Johann Ambrosius Barth Verl. 1970. Európában az akadémiáknak nevezett tudós társaságok — melyeket a Platón-féle akadémia klasszikus példája nyomán hoztak létre — első alakulási hulláma a 15. században volt. Az igazi fellendülés és szaktudományok szerinti differenciálódás a 17. században következett be. Az első közismertté vált társaságot Giovanni-Baptista Deila Porta hozta létre, amikor nápolyi otthonában rendszeresen tudományos társaságot hívott össze közös kutatások, kísérletezések, megbeszélések céljából. A társaság Academia Secretorum Naturae illetve Accademia de'Secreti néven vált ismertté. E példa nyomán Európa-szerte sorra alakultak a különböző akadémiák, tudós társaságok, amelyek nemcsak szervezetileg fogták össze, irányították a tudományos életet, de nagy szerepük volt a tudományos folyóiratok elindításában is. Egy ilyen tudományos intézmény iránti igény a német területen is hamarosan jelentkezett, míg 1652ben J. L. Bausch, J. M. Fehler, G. B. Mezger és Wohlfahrt orvosok megalakították Schweinfurtban az Academia Naturae Curiosorumot, a később közkeletű kifejezéssel Leopoldinaként ismertté vált intézményt. Ismertetésre kerülő kötetünk az Akadémia legjelesebb elnökeinek állít emlékeket, az első elnöktől — Johann Laurentius Bauschtól (1605—1665) — a 22.-ig, az 1954-ben elnökké választott Kurt Mothesig. Minden egyes cikk más szerző munkája. Az elnökök életútjának, kutatásainak bemutatásán keresztül betekintést nyerünk a Leopoldina fejlődésébe, legjelentősebb korszakaiba, nemzetközi kapcsolataiba is. A kötet értékét növelik a kitűnő bevezető tanulmányok — Walter Artelt és Erich Saffert munkája —, melyek az akadémiák alakulásának időszakából áttekintő körképet adnak Európa — és tovább szűkítve a témának megfelelően —, Németország tudományos életéről. Illusztrációi fekete-fehér fotók, az összeállítás használhatóságát könnyíti meg a kötet végén található névmutató. Kapronczay Katalin Csizmadia Andor 1 : A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. (MTA Állam és Jogtudományi Intézetének kiadványa a Közigazgatás Fejlesztése sorozatban.) Bp. 1977. A magyar közigazgatástörténetnek eddig szinte figyelemre sem méltatott része volt a szegénygondozás ellátása, nem is szólva a preventív beavatkozásról, mely nem akkor lép fel, mikor már munka- és keresetképteleneken vagy más módon ínségeseken kell segíteni, hanem produktív támogatással önálló egzisztenciává kívánja fejleszteni 1 Az I. rész VIII. fejezetét Cs. Rothermel Erika írta.