Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szilvágyi Irén: Fejér megye közegészségügyének története 1865—1903 között
A rácalmási kórházat 1898. október 16-án nyitották meg. Adományokból, illetve községi alapból tartották fenn. 98 Az intézetben 22 ágy állt a betegek rendelkezésére. 99 1903-ban Győry Teréz grófnő új kórházat alapított Nagyperkátán. 100 A kórház alapító levele szerint a rácalmási kórházba elsősorban az uradalmi cselédeket vették fel, másodsorban Nagyperkáta lakosait. Az alapszabály értelmében azoknak volt felvételi előnyük, akiknek kórházi ápolása leginkább szükségesnek mutatkozott. 101 Győry Teréz kórházában a betegek rendelkezésére három szoba állt, összesen 12 ággyal. A betegek élelmezését és ápolását a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek teljesítették. 102 Fontos szerepet játszottak az egészségvédelem megőrzésében a város fürdői. 103 Fényes Elek említette munkájában a város két fürdőjét; említésre érdemes az is, hogy a tárgyalt időszakban Székesfehérváron működött az elaggott katolikus papok részére egy ápolda és működött egy szegényápolda 8670 forint alaptőkével és 40 ággyal. A városi kóroda pedig 30 ággyal rendelkezett. 104 Székesfehérvár város szegényintézete 1868 november elseje óta 90 szegény részére adott naponta élelmet, és a házbérre évente személyenként 5 forintot juttatott. 105 Az élelem levesből, főzelékből állt. 106 Ezenkívül a szegények a várostól orvosi segítséget és gyógyszereket kaptak, illetve a kórházban ingyenes gyógykezelésben részesültek. 107 Az adatok tanúsága szerint Székesfehérvár város évente 500 forintot költött a szegények kezelésére. 108 Utoljára, de nem utolsósorban kell szólnunk a megye gyógyforrásairól, ásványi vizeiről. Ismertebbek a bodajki, az iszkaszentgyörgyi és az alapi keserű sósforrás. 109 A bodajki forrás Fényes Elek adatai szerint 180 négyszögölnyi tavat képezett, s 7—8 láb mély vize 18—20 °C melegségű. 110 Vegybontását 1785-ben Brigelius megyei orvos végezte el. 111 Később Láng nyitrai gyógyszerész vizsgálta a bodajki forrásvizet. 112 Lényeges megjegyeznünk azt is, hogy a korszak tudományos szintjén sikerült megállapítani, hogy a forrásvíz összetételénél fogva gyógyhatású. A megállapítás szerint a forrás vize egyrészt a csúzos, a köszvényes megbetegedéseknél, másrészt a lép- és a májdaganatokban, valamint az aranyérben szenvedőknél hozott eredményt. 113 A forrást sokan keresték fel, gyógyulást remélve. A földbirtokos Bethlen gróf építtetett itt egy 98 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1898. évről. 99 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1898. évről. 100 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1903-as évről. 101 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1903-as évről. 102 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1903-as évről. 103 fényes Elek : im. 104 Fényes Elek: im. 105 Fanta Adolf: im. 38. 106 Fanta Adolf: im. 38. 10 ' Fanta Adolf: im. 38. 108 Fanta Adolf: im. 38. loa Fényes Elek im. 90. és 108. Szilvágyi Irén: im. 110 Fényes Elek: im. 135. 111 Fényes Elek: im. 112 Fényes Elek: im. 136. 113 Fényes Elek: im. 136.
