Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szilvágyi Irén: Fejér megye közegészségügyének története 1865—1903 között
13 szobát magában foglaló fürdőházat. 114 A megye másik sós keserűvíz forrása Alapon, Perczel Gyuláné birtokán volt, amely nyolc fürdőszobával működött. 115 Az 1885. évi alispáni jelentés is beszámolt arról, hogy Fejér megye gyógyforrásai jelentősek, megemlítette itt az alapi és a mohai forrásokat. 116 Külön kiemelte az alispán a mohai Ágnes-forrás világhírét, amelyet szénsavas vizének és gyógyhatásának köszönhetett. A forrás 1879-től működött, vizét palackozták, szétküldték az ország különböző részébe és mint ahogy már említettük, határainkon túlra is. 117 Az alábbiakban áttekintést adunk a mohai Ágnes forrás 1880—1885. év közötti forgalmáról, a forrásvíz kelendőségéről, amelyet a fennmaradt adatok éves megoszlásban jól dokumentálnak: év a palackok száma 1880 82 125 1881 295 311 1882 560 215 1883 1 045 092 1884 1 503 471 1885 1 724 168 Nem érdektelen megemlítenünk, hogy Hunfalvy János Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című munkájában részletesebb adatokat közölt a megye gyógyvizeiről, ásványos forrásairól. Adatai kiegészítik azt a képet, amelyet a XIX. századvégi Fejér megye gyógyforrásairól és ásványos vizeiről ismerünk. 118 114 Fényes Elek: im. 136. 115 Fényes Elek: im. 138. 116 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentései, 1885. évről. 117 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentései az 1885. évről. 118 Hunfalvy János: Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. Pest, 1865. 150—165. Hunfalvy felsorolásából adatokat kaphatunk arra, hogy meleg források és hévízek Fejér megye területén Bodajkon találhatók, a forrás hőmérséklete 14—16 °R. Főalkatrészek: földes, semleges savanyúvíz. Atya (Iszkaszentgyörgy) két forrás, hőmérséklete 15—20 °R., főalkatrészek: konyhasós, földes savanyú víz. Hideg, kénes vizek Fejér megyében Hunfalvy adatai szerint nem találhatók. Savanyú vagy borvizek Fejér megyében Moha és Gaja pataknál, Keresztes közelében találhatók. Vasas vagy acélos, rézgálicos, rezes, timsós és cementvizek Fejér megyében Hunfalvy adatai szerint nincsenek. Keserűvizek Fejér megyében Alsó és Felső Alap (jódos, brómos, glaubersós, az utóbbi helyen vasas). Konyhasós vizek Fejér megyében nincsenek. „Égvényes" vizek: Fejér megyében Abán találhatók. Glauber-sós, kőolajos, kátrányos források Fejér megyében nem találhatók. Semleges és ismeretlen minőségű hideg források Fejér megyében Csór, Mindszent, Szent Miklós és Sárkeresztúr községekben.
