Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szilvágyi Irén: Fejér megye közegészségügyének története 1865—1903 között

tott orvosi oklevelet szerzett.

29 A közegészségügyi rendelkezés tehát megkönnyítette a kuruzslók elleni fellépést, azonban működésüket nem tudták véglegesen felszámolni. A megye falvaiban továbbra is megtalálhatók voltak a javasasszonyok, kuruzslók, akiknek a tevékenysége sok áldozatot követelt. Külön gondot jelentett és nagy erőfeszítést is kívánt a járványos és ragályos betegségek elleni küzdelem. Az 1876. évi XIV. törvénycikk rögzítette a járvány elleni küzdelem fontosságát akkor, amikor kimondta, hogy a községi elöljáróságok kötelessége a közegészségügyi ügyekben elsőfokú hatóságnak azonnal jelenteni, mihelyt valahol több személy egyidejűleg ugyanazon betegségbe esik, vagy ha ragályos kórok esetei mutatkoznak. A törvény kötelezővé tette a járvány elfojtására minden szükséges intézkedés gyors megtételét, a kellő orvosi segélynyújtást, valamint a gyógyszerkészlet megszerzését, a betegeknek az egészségesektől való elkülönítését, a fertőtlenítés megtörténtét. Ugyancsak elrendelték a járvány állásáról és terjedéséről szóló statisztikai adatok, valamint a járvány keletkezésére, jellegére, lefolyására, tartamára vonatkozó dőszaki zárójelentések elkészítését is.

30 A járvány gyors térhódítását elősegítette az a körülmény, hogy Székesfehérvár városát mocsaras területek szegélyezték. A külterületek zsúfoltak voltak, csatornázás hiányában a szennyvíz az utcára, udvarokba került. A szemétszállítás megszervezve nem volt, hulladékhegyek tornyosodtak nem messze a lakások bejáratától, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a járványos megbetegedések táptalajt találtak maguknak. A járványok között a görcsös köhögés járványos méreteket az 1871. és az 1873. években öltött, míg a korábbi években, 1867-ben és 1868-ban is komoly gondot jelentett, de nem ért el járványos szintet.

31 A járványos méretű betegségek között a legnagyobb veszedelmet a kolera okozta.

32 Tormay Károly adatai szerint a kolera 1866. július végén érte el Magyarországot. Pozsony, Nyitra, Komárom, Esztergom, Fejér és Pest megyében fordultak elő megbetegedések. Az adatok tanúsága szerint a kolerában megbetegedettek száma összesen 153 705 volt, s az esetek közül 69 628 végződött halállal.

33 A kolera Székesfehérvárott elsősorban azokat a részeket támadta meg, ahol a legelhanyagoltabbak voltak az utcák, ahol egyáltalán nem törődtek az alapvető közegészségügyi előírások betartásával.

34 így támadta meg a járvány a Kecskeméti, a Zámolyi és a Kertalja utcákat. Ezeknek lakói a szemetet az utcára hordták és oda — többnyire a már ott levő szemétre — öntötték a szennyes vizet is.

35 Pusztított a kolera a Gyümölcs utca és az Apáca utca lakói között is. Ezeken a helyeken az utakat szeméttel töltötték fel.

36 A város gondozottabb részén, a Belvárosban 1866-ban 29 Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek. Bp. 1876. XIV. törvénycikk a közegészségügyi rendelkezésről, 115. 30 Az 1876. évi országgyűlési törvénycikkek, im. 31 Fanta Adolf: im. 31. 32 Fanta Adolf: im. 33. 33 Tormay Károly: A colera-járvány Magyarországban nevezetesen Pesten. Hivatalos Statisztikai Közlemények I. 2. 1868. 145. Idézi: Dóka Klára: Közegészségügyi viszonyok Pesten az 1866. évi kolerajárvány idején. Comm. Hist. Artis Med. 80. (1976). 54. 84 Fanta Adolf: im. 34. 35 Fanta Adolf: ím. 34. 16 Fanta Adolf: im. 34.