Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szilvágyi Irén: Fejér megye közegészségügyének története 1865—1903 között

mindössze négy, 1872—1873 között pedig mindössze két esetben fordult elő kolerás megbetegedés.

37 Az adatok tanúsága szerint 1866. szeptember 8-án tört ki a kolera a városban és október 27-én szűnt meg.

36 Megbetegedett 187 személy, közülük meghalt 101, vagyis a betegeknek több mint a fele.

39 1872-ben a járvány november 28-án kezdődött és 1873. január 4-ig tartott. Ezután szünet állt be, majd augusztus 2-án ismét dühöngött a járvány, egészen október 5-ig.

40 157 ember betegedett meg a járvány időszaka alatt. Ugyanakkor a halottak száma 83 fő volt.

41 Nem nehéz magunk elé képzelnünk a régi leírásokból azt a döbbenetet, amelyben a város élt. Az emberek bezárkóztak, sokan végítéletről beszéltek, voltak akik elmenekültek a városból. A járvány elsősorban a szegényebb családokat és a város külterületén lakókat sújtotta. Ezek az emberek a legnagyobb nélkülözések között, máról-holnapra éltek. Az 1868-as évben is rendkívül magas volt Fejér megye területén a járványos megbetegedések száma.

42 1868 februárjában a kiütéses hagymáz járványos méreteket öltött a megye három községében, Baracskán, Zámolyon és Kajászószentpéterén.

43 A járvány május 16-án szűnt meg.

44 Május második felétől november végéig a megye szinte egész területén váltóláz pusztított.

45 A váltóláz a korábbi években is előfordult, elsősorban a sármellékijárásban szedte áldozatait. 1868-ban azonban halálesetről csak a csákvári járásból adtak hírt.

40 1 868-ban kanyaró, vörheny, bárányhimlő, hörghurut megbetegedést jelentettek. Járványos jellegű megbetegedésekről a sármelléki járás egyes községeiből vannak adataink.

47 A kor viszonyai között a megye egészségügyi személyzete megtett mindent, hogy a járványos megbetegedést egyrészt megelőzze, másrészt pedig a járányok terjedését meggátolja. A fennmaradt kimutatások dokumentálják, járásonkénti megosztásban, a védőhimlő oltásban részesített gyermekek számát.

40 A kimutatások szerint a bicskei járásban a beoltott gyermekek száma 1131, a csákvári járásban 2088, a sármelléTd járásban pedig 2920. Védőhimlő oltásra összeírtak a megye területén 5891 gyermeket.

49 1885-ben védőhimlővel 6887 személyt olttottak be.

50 1887-ben a védőhimlő oltás keresztülvitele érdekében 35 oltókörzetre osztották Fejér megyét.

51 Az oltóterületek37 Fanta Adolf: im. 34. 38 Fanta Adolf: im. 33—34. 39 Fanta Adolf: im. 33. 40 Fanta Adolf: im. 34. 41 Fanta Adolf: im. 34. 42 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 32. 43 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. 44 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 32. 45 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár é. n. 32. 46 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. 47 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 31. 48 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. 49 Fejér megye 1868-ban. Székesfehérvár, é. n. 32. 50 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1885. évről. 51 Fejér megyei Levéltár, Fejér vármegye alispánjának éves jelentése az 1887. évről.