Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről Baintner Ferenc megyei főorvos jelentései alapján
A betegségek előfordulása és az időjárás közötti összefüggéseket részletesen elemezték a főorvosi jelentések. Az 1843. évi 2. negyedévi jelentésben pl. ezt olvashattuk: ,,A rendkívüli időjárás, hol hideg, hol meleg, hol esős, s többnyire szeles, hűvös s igen hirtelen változó idő a kóroknak leginkább kedvezett. A kórok nemtője ezen évnegyedben különösen epés volt.'''' Az 1847. év 3. negyedévi jelentés így összegezte az összefüggéseket: „A ... kórokra való hajlam a köznépnél a nagy és tartós éhségből eredt testi elgyengülésben, kórtámasztó ok a nagy hőségben hűvös éjekbe, s éretlen gyümölcs evésébe rejlik." Az egyes betegségek előfordulását vizsgálva azt állapíthattuk meg, hogy pl. a pokolvarról nem szólt minden évben a jelentés. 1842-ben a vanyarci és a szécsényi kerületben, az 1843. évben a vanyarci, a füleki kerületben Nagydarócon fordult elő több egyénen. 1844-ben csak a szécsényi kerületben lépett fel. „Baintner Ferenc főorvos jelentése szerint a pokolvarak lépfenében elesett marhák húsának evéséből származván, azok eladása, s evése megtiltását rendeli." A közgyűlés végzése: „Mind a négy járásbeli főszolgabírók uraknak a kívántatok teljesítése, különösen a helység elöljáróinak e részben figyelmeztetése, s a fennforgó esetekben őrködésre megbízatása végett kiadatik, annak idejében az eszközlöttekről tudósításukat előtér je•sztendők." 1 Több egyénnél, illetve gyakran előfordult a veszettkutya marás; 1842—43-ban a szécsényi kerületben, 1843. évi 2. évnegyedben a vanyarci, gácsi kerületben is. 1847ben a balassagyarmati, szécsényi, losonci kerületben, Kisterenyén, Nemtiben. A jelzett esetek minden káros következmény nélkül zajlottak le. Bujasenyv csak szórványosan fordult elő. Allatokon az alábbi megbetegedések jelentkeztek: Rárosmulyadon, Sámsonházán, a vanyarci kerület néhány helységében szarvasmarhák között lépfene (1842., 1843. évi 2. évnegyed), szécsényi kerületben sertéseken lépfene (1843. évi 3. évnegyed). A balassagyarmati kerületben 1844. évi 4. évnegyedben sertések között toroklob, 1847. évi 1. évnegyedben több kerületben lovak között rüh volt tapasztalható. Az 1847. évi 3. évnegyedben a balassagyarmati, vanyarci, gácsi kerületben szarvasmarhák és juhok között száj- és körömfájás pusztított; Herencsényben szarvasmarhákon agyvelőlob volt tapasztalható; Nagydarócban a lovak között tüdőrothadás, szájsenyv volt kimutatható. Törvényes boncolást a vizsgált időszakban mindössze néhány esetben kellett végezni. A természet ritkább tüneményeiről általában nem szólt a jelentés, illetve nemleges volt. A megyebeli gyógyszertárakról csak az 1843. és az 1844. évi utolsó évnegyed jelentése szólt. „A megyebeli hét gyógyszertár megvizsgáltatván, rendben találtatott, kivéve a füleki gyógyszertárat." (1844-ben) A börtönviszonyokkal az 1842. évi jelentést kivéve mindegyik jelentés foglalkozott. Kimutatást találtunk a rabok között előfordult betegségekről, a megbetegedettek, gyógyultak, meghaltak számáról, a betegségek számszerinti előfordulásáról, az elhalálozás okáról. Pl. az 1847. évi 3. negyedévben megbetegedett 338 fő. A leggyakrabban előforduló betegségek az alábbiak voltak : 7 NmL Nm Kgy Jkv 419/1842. sz.
