Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Bugyi Balázs: A hazai anthropológia néhány korai írása
rációjában leírja a megye lakosságának 90%-át kitevő szlovákokról, hogy középmagasak, szőkék, kékszeműek, munkabírók. Értékelhető anthropológiai adatokat ezen túlmenően nem tartalmaz értekezése. 4. A mai értelemben vett embertani vonatkozású disszertációk közül említendő Wekerle Györgynek 1827-ben A torzképződményekről — Monstrumokról — írott értekezése, amely a klasszikus szerzők szövegeire való hivatkozással, saját megfigyelések nélkül ad tájékoztatást a kérdésről. Bartucz Lajos szólt arról, hogy Klein Mihály pozsonyi evangélikus lelkész A Magyar Királyság érdekes természeti látnivalóinak gyűjteménye című már 1778-ban írt könyvében leírt torzképződményeket, valamint egy Ruszt közelében levő kőfejtőben megkövesedett csontváz megleléséről értekezett, így Wekerle munkájában hiányolnunk kell, hogy Klein Mihály munkájára nem is hivatkozott. Horváth János Az öröklött korokrúl című magyarul írott orvostudori értekezése (1844) a hazai pathogenetikai irodalom kiindulásának tekinthető. Ez a könyv is elsősorban irodalmi adatokon alapul, és saját megfigyelésekre nem támaszkodik. 1834-ben jelent meg Constantin Mihály A holttesteknek balzsamozásáról a múltban és a jelenkorban című disszertációja. Ez a mű alapossággal és kritikai érzékkel ismerteti az addigi ismert és az ő idejében is alkalmazott balzsamozási módszereket. Róth Sámuelnek 1823-ban megjelent disszertációja A biostatikai alapelvekről, valójában egyszerű demográfiai alapvetés, amely a születési és halálozási statisztikák, a házasságok számáról tájékoztatást nyújt, de a statisztikai eljárások tekintetében irányt nem mutat. Balogh és Bartucz e műről nem szól, de Bartucz említi, hogy D. Glatter Dávid Pest megyei főorvos az 1856—1859 közötti időszakban a Pest megyei zsidóknak és a görögkeleti szerbeknek biostatisztikai viszonyait tanulmányozta összehasonlítva a megye lakosságának átlagával. A tudományos embertan említésre méltó értéke még Mirsvinszky Ignácnak 1837ben Az emberről írt orvostudori értekezése, amelynek vannak ugyan még filozófiai vonatkozásai, de már a korszerű természettudomány alapján áll. Az akkor vitatott, egy vagy több ágból kiinduló emberszármazás monogenetikus iránya tekintetében foglal állást. Az emberiség beosztásánál Blumenbach akkor korszerű classificatióját fogadja el. A magyarokat — mai elnevezésünk szerint — kelet-balti típusként írja le. 5. Szorosan vett anthropológiai munka Patzek Károlynak magyar nyelvű orvostudori értekezése, amely Emberesmertető töredék címen 1833-ban jelent meg. A mai értelemben is előremutatóan igyekszik a fizikai embertan akkori ismeretanyagát valóban mintaszerűen összefoglalni. Tartalmaz craniológiai vonatkozó megállapításokat is, így szól a Camper-fele arcszögről. Megkívánja a koponyák vizsgálatát. Blumenbach akkor legkorszerűbb beosztását fogadja el az egyes emberfajok és típusok megkülönböztetésére. A magyarságnak általa történt leírása a mai nomenclatura szerint kelet-baltinak felel meg (Bugyi 1974).