Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére

1924 nyarán Gunn hosszú alapos tanulmányutat járt be a magyar vidékeken. Erről jelentést küldött New-Yorkba, amelyben újra javasolta az intézet felállítását. Ennek és más közbenjárásoknak köszönhető, hogy 1924. szeptemberben a hazai egészségügyi kormányzat tervekkel felszerelt levélben fordult az alapítvány vezetőségéhez, kérve a szükséges összeget az OKI létesítéséhez és az intézet dologi kiadásainak fedezésére öt éven át csökkenő százalékban. Az állam vállalta, hogy a meglevő Központi Bakteriológiai és Vizsgáló állomást összes felszerelésével az új intézménynek adná át, és vállalná az intézet fenntartását. 1924 decemberében az Alapítvány 245 ezer dollárt szavazott meg erre a célra. A népjóléti miniszter rendeletével 1925-ben kinevezték az építőbizottságot. A terveket átnézték, véleményezték az Országos Közegészségügyi Tanács és az egyetemek közegészségtan professzorai. Végül a párisi alapítványi iroda néhány nap alatt jóváhagyólag lezárta az ügyet. Eközben a főváros a volt Zita kórház telkének 2240 négyszögöles részét e célra átengedte. Az OKI létesítésére előterjesztett törvényjavaslatot a Nemzetgyűlésben 1925 őszén megszavazták. Az intézet ünnepélyes átadása 1927. szeptember 29-én történt. Mind az orvos, mind a napi sajtó nagy publicitást adott az eseményeknek. A megnyitó beszédeket a kormányzó, a népjóléti miniszter és az államtitkár, valamint az intézet igazgatója tartották. AZ ÚJ EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZET MŰKÖDÉSI ELVEI Az OKI első igazgatója Johan Béla hangsúlyozta

24 hogy az új intézet mindig nagy súlyt fog helyezni az ország orvosaival való jó kapcsolat tartására. Az intézet nem elvont tudományos kérdések kutatására készült, hanem a gyakorlati közegészségügyi munka előmozdítására. Számít a hatósági orvosok támogatására, ugyanakkor szükség esetén segítséget ígér nekik felszerelés és szakmai személyzet tekintetében. Bakteriológiai, serológiai, vegyi diagnosztika, kórszövettan és parazitológiai munkák, a fertőző betegségek elleni beavatkozások irányítása, a gyógyszerspecialitások ellenőrzése szerepeltek induláskor az intézet tennivalói között. Eleinte nem látszott világosan, milyen szerepet fog játszani az intézet a hatósági egészségügyi szakszemélyzet képzésében. Ez a kérdés tisztázódott az 1925. XXXI. tc. megjelenésekor, melyben elrendelték az OKI két főfeladatát: 1. az elméleti tudomány vívmányainak az élet követelményeire és lehetőségeire való alkalmazását, 2. a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosok képzését. Az OKI működési területe az egész ország, kivéve a fővárost. Ezt egyébként a budapesti tanács a telek adományozásakor feltételként is kikötötte. Kívánatosnak látszott a vidéki fiókállomások felállítása. Ezek általában az egyetemek, illetve közkórházak közegészségügyi, illetve bakteriológiai laboratóriumaiban jól működtek. Szerencsére Johan B. : A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet. Bp. 1927,