Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére

ADATOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON VÉGZETT SZERVEZETT EGÉSZSÉGVÉDELMI MUNKÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OKI TEVÉKENYSÉGÉRE* korabeli adatokból összeállított tanulmány a két világháború közti időszak magyar egészségügyének egy igen lényeges részéről kíván áttekintést adni. Vizsgálódásunk főként a korszak szervezett profilaktikus egészségvédelmére és járványvédelmi munkájára irányul, melynek szakmai felügyeletét és irányítását a harmincas évektől az OKI (Országos Közegészségügyi Intézet) gyakorolta. A tárgyilagosan feltáró és értékelő történetírás feltételei erre a korszakra vonatkozóan ma már adottak. Az írott forrásanyag igen gazdag és elérhető. A vizsgált időszak eseményeinek számos résztvevője és tanúja közöttünk él még. Az elfogulatlan vizsgálódáshoz szükséges távlat időközben kialakult. A haladó és retrográd erők folytonos kölcsönhatása, gyakori ütközése a történelmi materializmus tanításainak egyik alaptétele. Valamennyi történelmi korszakban felismerhető ez a konfliktus. Természetesen a Horthy-Magyarország történetében is. A korabeli hazai közegészségügyi munkára is érvényes, amit Csizmadia Andor

1 a Horthy-Magyarország szociálpolitikájáról írva így fogalmazott meg: „Nagy és tragikus ellentmondása ez a két világháború közötti burzsoá kornak. Egyrészt egy lépést sem tesz előre, hogy a kizsákmányolást megszüntesse — legfeljebb munkavédelmi törvények útján a kirívó igazságtalanságokat orvosolja —, másrészt akár propagandából, akár embervédelemből támogatni szeretné a rászoruló falusi népet. A támogatáshoz azonban — ez időben nincs elegendő pénz. Mégis a közigazgatási vezetés alkalmaz ehhez a munkához olyan embereket, akik ugyan nem lépik át a kapitalizmus szocializmus * Előadás formájában elhangzott 1979. március 16-án a Magyar Orvostörténelmi Társaság Orvostudomány-történeti Szakosztály (elnök: dr. Birtalan Győző) és az Egészségügyi és Társadalom-orvostani Történeti Szakosztály (elnök : dr. Réti Endre) együttes ülésén. A szakosztályok tagjain kívül számos meghívott jelent meg, így a magyar egészségügy elmúlt félévszázadának vezető személyiségei, dr. Johan Béla professzor (korábban az OKI igazgatója, belügyi államtitkár), dr. Székely Miklós (korábban belügyminiszteri tanácsos, majd népjóléti államtitkár), dr. Simonovits István professzor (korábban az egészségügyi miniszter első helyettese), dr. Aczél György professzor (korábban egészségügyi miniszterhelyettes). A Társaság főtitkárának, dr. Antall József mb. főigazgató bevezető szavai után az üléselnöki széket dr. Simonovits István professzor foglalta el. Az előadás annak a sorozatnak a keretében hangzott el, amelyben már sor került az 1919—1945 közötti időszak belgyógyászata, sebészete, szülészete, több orvoselmcleti diszciplína tárgyalására. (A szerk.) Az idézett forrásokon kívül néhány hivatalos adat esetében az OKI vonatkozó évkönyveit használta a szerző. Rövidítések: OH = Orvosi Hetilap, Népeü. = Népegészségügy. 1 Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. Bp. 1977, 170, BIRTALAN GYŐZŐ