Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 87-88. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A magyarországi orvostársaságok kialakulása és fejlődése a 19—20. században

Orvosok Segítő Egyesülete, 1920). A segélyező egyesületek az önkéntesség alapján létesültek, feladatuk elsősorban az alacsony nyugdíjjal vagy ilyennel nem rendelkező idős orvosok segítése volt. A befizetési összegtől függően e támogatást kiterjeszthették a családtagokra vagy a kiskorú árvákra is. E két Segítő Egyesület mellett továbbra is jelentősnek bizonyult a nagy múltra visszatekintő Budapesti Orvosi Kör és Segítő Egyesülete, bár az előbbiekhez képest létszáma és vagyoni helyzete erősen visszaesett. Ekkor már az Orvosi Kör tevékenységében inkább a tudományos jelleg domborodott ki, orvosi szakosztálya a havi előadó- és bemutató esteket már kéthetente rendezte meg. A tárgyalt korszakban mindtöbb olyan érdekvédelmi társulással találkozunk, amikor magángyógyintézeteket fenntartó orvosok és magánosok léptek szövetségbe. Ilyen volt például a Budapesti Orvosok és Betegellátók Szövetkezése (1927), a Magyar Magángyógyintézetek Szövetsége (1920), vagy a Magyar Orvosok Gazdasági Egylete (1926).

41 A magyar orvostársadalom érdekvédelmi szervezeteit elsősorban a szabad társulás jellemezte, így azok hatékonyságát ez jelentősen befolyásolta. A múlt század hetvenes éveitől napirenden volt az ún. kamarai javaslat, amely az ipari és kereskedelmi kamarákhoz hasonlóan az orvostársadalmat egységes érdekvédelmi szervezetbe kívánta tömöríteni, hogy a kamara a közigazgatás és a törvényhozás minden szintjén egységesen képviselje szakmai és anyagi érdekeiket, etikai ügyekben magának tartotta volna fenn a döntés jogát. A javaslat végül 1936-ban valósult meg, amikor megalakult az Orvosi Kamara, de e folyamat részállomásaként szervezték meg az Országos Orvosszövetséget is. A megalakult Orvosi Kamara kötelező tagsággal rendelkezett minden magyar orvos fölött és minden egészségügyi vagy orvosi kérdésben véleményező szervezetként lépett fel. Viszont az Orvosi Kamara szervezetén belül érvényesítette az 1939. évi IV. t. c.-et, amely vallási alapon tett különbséget tagjai között, rossz emléket hagyva tevékenységéről, politikai irányáról. Ez utóbbival kapcsolatban kell még megemlíteni a Magyar Orvosok Nemzeti Egyletét is (1919), amely elsősorban politikai szervezetként tevékenykedett, és a magyar orvostársadalom töredékét vonta csak be szervezetébe.

42 E szervezetek megalakításáért folytatott küzdelem, illetve azok működése, értékelése külön tanulmányt igényel. Zusammenfassung Die ersten medizinischen Gesellschaften mit wissenschaftilichen Zielsetzungen sind in der ersten Hafte des 18. Jahrhunderts in England, Frankreich und Deutschland zustandegekommen. Mit Veranstaltungen wissenschaftlicher Vorträge und Herausgabe von Büchern und Zeitschriften wurden sie bald die wichtigsten Foren des medizinwissenschaftlichen Gesellschaftslebens. Die erste Proposition zur medizinwissenschaftlichen Gesellschaftsgründung in Ungarn ist 1732 von Dániel Fischer verlautbart worden, aber weder diese, noch die darauffolgenden —• von Tersztyánszky, Winterl, Schraud — haben einen Widerhall gefunden. Die Gleichgültigkeit und der Mangel an Erlaubnis hat bis 1837 die Gründung der ungarischen 41 Kapronczay

—Szemkeő i. m. 42 u. o.