Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: Szabolcsi adatok a pestisjárványok történetéhez

balta gyógyítgatni. A magyar és osztrák járványorvosok, pestisorvosok, borbélyok tanácsait és gyógyszereit a lakosság nem nagyon fogadta el, mert félt a méregetetés tői, a megmérgezéstől. Meg kell említeni azonban, hogy a kuruc háborúk [15] és nyomukban járó pestisjárványok elősegítették — mellékesen — a hazai gyógyszerészet és a paraszt-patikák 3. ábra. Plakett Kelemen Didák Ferenc-rendi szerzetes emlékére (Tóth Sándor műve, 1976) fejlődését illetve kialakulását [4]. A harcoló csapatok mögött ugyanis voltak mozgó hadi szekérpatikák, ún. gyógyszerész-szekerek, s az itt működő borbélysebészek gyógyszerészkedése hatott a falusi lakosságra is. Értékes, de még nem eléggé feltárt szabolcsi adat a kuruc hadsereg egészségügyével, illetve a pestisjárványokkal kapcsolatban Zay Anna [46] főúri hölgy „Füves könyv^-e. Tudjuk, hogy Vay Ádám [1] kuruc generális (1657-—1719) második feleségét, Zay Annát 1695-ben vette nőül. A Zay család ősi főúri magyar család, így például báró Zay András (1685—1734) kuruc ezredes II. Rákóczi Ferenc fejedelmi testőrségének őrnagya, majd a gránátosok parancsnoka volt és a fejedelmet követte Törökországba is. De Zay Anna is elkísérte férjét a lengyelországi száműzetésbe, s Gdanskban élt