Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: Duka Tivadar (1825—1908)
szönőleveleiket őrizte meg az orvosegyesületi-archivum, hanem mellékelten a Duka kezeírásával írt magyar fordítást is. 25 Az egyesület 1864. május 6-án tartott rendkívüli ülésén számolt be Bengáliában szerzett orvosi tapasztalatairól. 26 Mielőtt visszatért volna indiai szolgálati helyére, Magyarországon tízéves koleramentes időszak után (az előző járvány 1854—1855-ben volt) 1866-ban ismét kolerajárvány tört ki. 1866. július 27-én kezdődött Pozsony, Nyitra, Komárom, Esztergom és Pest, valamint egész Fejér megye területén, és csak 1867 március végén szűnt meg. 27 Pesten pl. 1866. október 4-e és 10-e között 3526 megbetegedés 10 260 főre szaporodott, ebből 3089 halt meg. 28 A következő hét adatai még siralmasabb képet mutattak: az immáron 23 407 betegből 8069 gyógyult meg és 8519 pusztult el. 29 Ha a pesti adatokat összevetjük a vidékiekével, kitűnik, hogy a járvány centruma Pest volt, a fenti megbetegedések 50%-a Pesten történt meg. 30 A kolera megelőzése és kóroktana — mint tudjuk — ekkor még felderítetlen. Terjedését illetően az volt a hivatalos felfogás, hogy a beteg ürülékének rothadása alatt fejlődő ártalmas anyag terjeszti a járványt. Ezért elrendelték a beteg ürülékének 10%-os vasgáliccal való fertőtlenítését. Az orvosegyesület 1866. szeptember 26-án tartott ülésének fő napirendi pontja Duka Tivadar kolera-járvány tárgyában tartott előadása volt, amelynek során beszámolt 12 éves indiai tapasztalatairól. Feltételezése szerint az akkor általánosan használt Dower-féle por vagy a mákony nem alkalmas a járvány megállítására, mert a koleránál amúgyis gyakori kóma előidézője. Indiában az első hasmenéses korszakban az egyetlen hatásos, általa javasolt ellenszer, amely sem fejfájást, sem kábultságot nem okoz, a „cannabis indica". Ugyancsak hatásosnak tartja az indiai kender füvének kivonatából készített chlorodynet (liquor chloromorphie), amelyet szinte valamennyi európai család tartott magánál. Duka hivatkozik az angol királyi hadsereg orvosi tanácsának döntésére, miszerint a Collis Browne által először alkalmazott gyógyszer az indiai kolerajárvány megállításánál mindig eredményes volt. 31 Nem tudta, hogy a chlorodyne tulajdonképpen hasonló a Dower-porhoz, így nem csoda, ha ténylegesen a kolera gyógyítására nem lehetett alkalmas. Görcsoldó és izzasztó hatása miatt a tüneti kezelés eredményesebbnek látszhatott. Némely megjegyzések a kolera támadása és gyógykezelése körül címen megjelent tanulmányában a betegséget előidéző okok között, a higiéniai hiányosságok mellett, fő kóroki tényezőnek az atmoszférikus ingadozásokat és az időjárási változások idejét 25 Pollock, George—Kovács-Sebestény Endre. London, 1866. október 15.; James Ranald Martin—Kovács-Sebestény Endre. London, október 11. "Bp. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Történeti Dokumentáció XI/1. 26 A Budapesti Kir. Orvosegylet 864-ki május 6-án tartott rendkívüli gyűlésének jegyzőkönyve. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Orvosegyesületi Levéltár A/20. 27 Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Bp. 1953. 240. 28 Adatok Grósz Lipót kimutatása alapján. Orvosi Hetilap, 1866, 44, 728. 29 Ua. Orvosi Hetilap, 1866, 45, 745. 30 Országosan összesen 48845 megbetegedés, ebből 20470 gyógyult, 21556 meghalt. 31 A Budapesti Kir. Orvosegyesület a cholera tárgyában. Orvosi Hetilap, 1866, 43, 692. •— Az ülés ismertetése.
