Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 86. (Budapest, 1979)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: Duka Tivadar (1825—1908)

TANULMÁNYOK DUKA TIVADAR (1825-1908) -KÉT NEMZET SZOLGÁLATÁBAN*— VIDA MÁRIA „...Élete kiváló példa: miképpen becsüljük meg azok emlékét, akik iránt hálával tartozunk.. ." 1 így kezdte Stein Aurél emlékbeszédét Duka Tivadar halála után öt esztendővel, az Akadémia felkérésére a hasonlóan angollá lett, de élete végéig magyar­nak maradt honfitársáról. Mind a magyar orvostörténelem, mind a hazai orientalisz­tika sokat köszönhet neki, mégis az utókor napjainkig adós maradt monográfiájával. Először ő adott teljes képet a magyar és nemzetközi közvélemény számára Körösi Csorna Sándorról és — miután a helyszínen sikerült megszereznie a hátrahagyott kéziratait, melyeket addig csak az angol és a német sajtó közölt — elsőként adta magyar nyelven a hazai olvasóközönség kezébe Körösi Csorna eredeti dolgozatait. Dukának, a felfedezőnek azonban az eltelt hetven év alatt — eltekintve egy-két, a halálakor vagy évfordulóra készült nekrológtól és visszaemlékezéstől — alig akadt méltatója. PÁLYAKEZDÉSTŐL A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG 1825. június 22-én született a felvidéki.Dukafalván, az alig 250 lelket számláló, szlovák anyanyelvű, kétharmadrészt katolikus, egyharmadrészt evangélikus vallású, egykori Sáros megyei faluban. Atyja, az evangélikus hitű nemes dukafalvi és kucsini Duka Ferenc, a falu földesura, kinek címeres levele még a XVI. században kelt; anyja, a polgári származású Szeghy Johanna. A család történetére vonatkozó adato­kat a megyei levéltárban maga Duka Tivadar gyűjtötte össze „családi ereklyeképpen, Angliában élő' leszármazóinak''''. 2 Egyik őse volt a bátorságáról ismert, osztrák érzületű táborszernagy, a neves „Duka-ezred" parancsnoka. Duka későbbi személyes elbeszé­* A tanulmány a már megjelent angol nyelvű közlemény részben átdolgozott és rövidített változata. A Körösi Csorna Sándor életrajzára, munkásságára vonatkozó ismertetést a magyar nyelvű publikálásnál mellőztük. Vida, Mária: Serving two Nations: Tivadar Duka (1825—1908). Medical History in Hungary 1972. (Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 6.), Bp. 1972. 195—216. 1 Stein Aurél: Duka Tivadar emlékezete. Bp. 1913. Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XIV. k. 9. sz. 2. 2 Stein Aurél: Uo. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom