Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Kümmel, W. F.: Musik und Medizin (Friedrich Ildikó) - Mann, G.— Winau, R. (Hrsg.): Medizin, Naturwissenschaft, Technik und das Kaiserreich (Birtaian Győző)
Kümmel, W. F. : Musik und Medizin. Ihre Wechselbeziehungen in Theorie una Praxis von 800—1800. Freiburg—München, Alber Verlag, 1977. 481 p. 27 ill. A szerző nagyszabású munkára vállalkozott, mikor feldolgozta a zene és az orvostudomány sokoldalú kapcsolatának ezer évét. A felmerülő kérdésre, hogy vajon a zenének valóban van-e gyakorlati jelentősége az orvoslásban, a mű egyértelmű igennel válaszol. Célszerű volt a témának interdiszciplináris megközelítése orvosi, zeneelméleti, filozófiai és kultúrtörténeti források segítségével. A könyv fő fejezeteiben szó esik a zene és az orvoslás általános kapcsolatáról, a muzsika egészséget védelmező, megtartó jellegéről, valamint a különböző fájdalmakat csillapító és a terápiákat támogató hatásáról. A zenének jelentős szerepe van a különböző életkorokban — pl. gyermekkor, öregség —, a terhesség idején, lelki betegségek, álmatlanság felléptekor, szívzavarok, epilepszia gyógyításában. Régebben az orvos egy személyben volt a test és a lélek gyógyítója, ezért megkövetelték tőle, hogy ismerje a zeneelméletet is, ez kiegészítője volt gyógyító tudományának. Ennek kapcsán olvashatunk az orvostudomány és a művészetek kapcsolatáról is. Egyes középkori tudósok (pl. Sevillai Izidor) feltették a kérdést, hogy az orvostudomány miért nem tartozik a művészetek közé. Rendkívül gazdag a szerző által feltárt és feldolgozott forrásanyag, valamint a témára vonatkozó irodalom. Orvostörténeti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt jelentős a mű. Friedrich Ildikó Mann, Günter — Winau, Rolf (Hsg.): Medizin, Naturwissenschaft , Technik und das zweite Kaiserreich. Vorträge eines Kongresses vom 6. bis 11. September 1973 in Bad Nauheim. Göttingen, Vandenhoeck u. Ruprecht, 1977. 338 S. 29 Abb. A könyv az 1871-ben létrehozott második német birodalom, a Vilmos császárok korszakát idézi fel. Pontosabban, e korszak kultúr- és tudománypolitikáját, társadalomegészségügyi viszonyait (az erre vonatkozó intézkedésekkel), az érlelődő biológiai szemléletet, a századforduló új, fejlődő testkultúráját. Megismerkedhetünk a korabeli német medicina és távoli kontinensek kapcsolatával, a modernizálódó kémiai ipar és az egészségügyi hivatalok kapcsolataival, az orvosok társadalmi helyzetével, a társadalombiztosítás és az állami szociális gondozás kérdéseivel, valamint egyéb, e témakörökhöz többé-kevésbé csatlakozó problémákkal. A könyv 18 fejezetét különböző szerzők írták, általában a specialitások kiváló ismerői. A szerteágazó témák módszeres bemutatása helyett csupán néhány érdekesebb adat kiragadásával próbáljuk érzékeltetni a könyv színes, gazdag információanyagát. A bevezető fejezetek az egykori idealista, liberális Németország elsorvadását mutatják be, melyet a bismarcki polgári-gazdaságközpontú nacionalista birodalom eszménye váltott fel. Megismerjük az erre következő intellektuális-művészeti reakciót (Schopenhauer, R. Wagner, Nietsche). Érdekes fejlődési folyamat az állami tudománypolitika alakulása, melynek a természettudományok fejlesztése kérdéseiben egyre inkább kellett számolnia a kapitalista ipar érdekeivel. Ezt az összefüggést tükrözi a gyógyszeripari politika alakulása is.
