Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 83-84. (Budapest, 1978)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Maretzky, K.— Venter, R.: Geschichte des deutschen Zahnärzte-Standes (Huszár György)
Az orvosnak is be kellett illeszkednie az új nacionalista rendbe. Sok érdekeltségi vita zajlott a társadalombiztosítás kérdéseiben. Az első világháborúig azonban az orvosi munka nagyobbik része magánjellegű volt. Megtudjuk, hogy 1877 és 1910 között Németországban a kórházak száma megkétszereződött, ugyanakkor azt is, hogy a szegényjogú ellátottságú beteg elvesztette választójogát. Igen érdekes az a fejezet, melyben a modern sportmentalitás és mozgalom kifejlődését ismertetik. Roppant jelentős szemléleti fordulatot reprezentál az a finoman elemzett változás is, mely a lokalisztikusan felfogott agy tevékenység magyarázatától a freudi asszociációs funkcionális modellhez vezet. A múlt és a jövő ütközését fejezi ki a pozitivista Kekulé idegenkedése a „megfoghatóan" nem bizonyítható sztereokémiái formuláktól. Ismeretes, hogy az utóbbi években előtérbe kerültek a századforduló történelmi vizsgálatai. Feltehetően azért is, mert igény támadt több fontos mai magatartásforma, értékítélet, intézményrendszer történeti távlatú kritikai elemzésére. Ezt segíti elő a múlt század végi német társadalmi és tudományos élet néhány kellően nem ismert mozzanatának feltárásával, az értékes tanulmánykötet. Birtalan Győző Maretzky, Kurt — Venter, Robert: Geschichte des deutschen Zahnärzte-Standes. Köln, Bundesverband der Deutschen Zahnärzte e. V., 1974. 294 S. III. A mű a német fogorvosi rend utolsó másfél évszázadának történetét ismerteti. Maretzky fogorvos, szakmai egyesületek tisztségviselője, a Zahnärztliche Mitteilungen c. lap volt szerkesztője az 1845—1924 közötti időszakot, Venter közgazdász, betegbiztosító intézmények és fogorvos szövetségek funkcionáriusa az 1920—1970 között eltelt idő eseményeit ismerteti. A könyv nem két szerző közös munkája, hanem két szerző egymástól függetlenül írt két művének egyidejű, egy kötetben történő publikálása. Ennek az is a következménye, hogy a szerzők az ismertetendő korszakok időhatárait nem tartották szigorúan be. Az ilyen tárgyú műben különben is az időhatárok éles betartása csaknem lehetetlen, mert az események magyarázatáért hol vissza kell a múltba nyúlni, hol a jövőben kiváltott hatását szükséges értékelni. A szerzők műveikben a fogorvosi szakmatörténelmet tudatosan elválasztották a fogászat tudománytörténelmétől. Maretzky szerint a tudománytörténelem nemzetközi, a szakmatörténelem pedig csak nemzeti lehet ; fejezetében alig van tudomány történei mi adat. Venter, a közgazdász, viszont egyszer utal arra, hogy a szakmatörténelem alakulása és a szakmatudomány fejlődése között szoros a kapcsolat. Mint nem fogorvos, tudománytörténeti szempontokra nem is tud kitérni. A szerzők „német" szakmatörténelmet írtak oly annyira, hogy mellőztek minden utalást a nem német szakmatörténelmi eseményekre. Ausztriai történésekre is csak addig van utalás, míg kezdetben az egyesületi életük német nyelvi és nem nemzeti alapon működött. A fogorvosi szakmatörténelem tárgyai: a vizsgarend és oktatás alakulása, az egyesületek és szaklapok története, jogi problémák (gyógyítási jog, címhasználat, küzdelem az előképzettség nélkül gyakorlatot folytatók ellen) és gazdasági kérdések (társadalombiztosítás). A német fogorvosi szakmatörténelem különböző tárgykörei annyira
