Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Pettyéni Borbély Márton kéziratos orvosló könyve, 1683—1701

30—41. oldal: „Igen szép es probalt ieles orvosságok'''' — főcím, „Az sebnek.. . régulai" — általános sebészeti fejtegetés 41—45. oldal: „Az Ér vagásrul" 46—47. oldal: „Az vall vetesrül" 48—354. oldal: „Pópium csinalasa" című recepttel kezdődik a receptkönyv 357—404. oldal: „Papai Probak"— részletes leírása (a 3—354. oldalakon levőkhöz képest későbbi, 1687 utáni bejegyzés). Közben a számozatlan 15. oldalon Kelemen Zsófia által írt recept. A 354—356. és 405—406. oldalakon a Pesti Marhaorvos által írt néhány recept. Az orvosságos könyv tartalmától elütően, Pettyéni Borbély Márton kézírásával két zsoltárfordítást is találunk: a 161. oldalon a XXXVIII. Sol. IX. 9„ illetve a 259. oldalon a LVI. Sol. IX. 6. zsoltárokat. A II. rész a kézirat gyengébb, értéktelenebb része, a „házi mindentudó", amelyet ugyancsak tartalomjegyzék előz meg, s a számozatlan oldalakon néhány receptbejegyzés vesz körül : számozatlan 5—16. oldal: tartalomjegyzék számozott 1—123. oldal: „Secreta quadam a loh: Iacobo Veccero"— babonák, tanácsok, „titkok". 123—144. oldal: „Ex secret is Alberti Mag ni" Közben a 2—4. számozatlan oldalakon több kéz írásával különböző receptek, ugyancsak a számozatlan 16. oldalon. A számozatlan 17. és a számozott 98., 144. oldalakon a Pesti Marhaorvos által beírt néhány recept. A kézirat végén található: számozatlan 1 —12. oldal: Receptek különböző kéz írásával. A különféle, nem Pettyénitől származó bejegyzéseket nem mindig lehet azonosítani. Mindenesetre két későbbi tulajdonost ismerünk: Kelemen Zsófiát és a Pesti Marhaorvost. Személyükről ugyan nem sokat tudunk, de a kézirat tartalmi elemzésének szempontjából nem is lényegesek.

32 A továbbiakban csak a Pettyéni által írt szövegekkel fogunk foglalkozni. A kézirat viszonylag egységes, aránylag könnyen olvasható, határozott karakterű írással íródott. Helyesírása is aránylag egységes és következetes. Olvasási nehézséget elsősorban az okoz, hogy az ,,e" és „é" hangokat nem írja ki, csupán ponttal jelöli, az „m" és ,,n" betűket a szó végén hajlított ékezettel jelöli, az ,,ö"-t és az ,,ü"-t jelöli 12 A kézirat állatorvoslást érintő vonatkozásairól és a „Pesti Marhaorvos"-ról: László Ferenc: Pettyéni alias Gyöngyösi Márton orvos könyve. Állatorvosi Lapok 1934, 357.