Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Lázár Szini Karola: A magyar orvosi műszókincs fejlődésének kezdetei
A kvantitatív vizsgálódások a szójegyzékek forrásainak kérdésében is tanulságosak. Az a tény, hogy a SchlSzj.-nek mintegy 70 anatómiai műszavát találjuk meg a Murm.ban — amellett, hogy a szervezet felépítésének állandóságát tükrözi — utalhat a két szójegyzék kapcsolatára is, hiszen a latin nyelvtanítás érdekében évszázadokon át forogtak közkézen az iskolai oktatás gyakorlatában szójegyzékmásolatok. Az egyre gyarapodó világi értelmiség képviselői majdnem száz éven át használták a Kolozsváron is tevékenykedő (1564—66) Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturáját. Ez tehát, jegyzi meg joggal Melich János,°° mély nyomokat hagyott nemcsak a későbbi szótárirodalomban, de a magyar irodalmi nyelv alakulásában és a tudományok magyar műnyelvének fejlődésében is. Murm. és SzikszF. teljes orvosi nyelvi anyagának összehasonlítása (lásd a mennyiségi vizsgálódásokat) Melich azon állításának 51 igazát tanúsítja, miszerint a Murm. a sárospataki tanár szójegyzékének egyik fontos forrása. További vizsgálódásaink ugyancsak Melich meglátását igazolják: Szikszai Fabricius valóban „korának legjobb müveiből gyűjtötte a latin anyagot". A kórtani terminusok elemzése, L. Fuchs, illetőleg J. Fernel művével való egybevetése az Ars Medica fő forrásainak 52 ismeretére, hasznosítására utal és Balsaráti Vitus Jánosnak, a kor európai hírű gyakorló orvosának — Szikszai Fabricius sógorának — alkotó közreműködését sejteti. 53 A szójegyzékekben megőrződött, lexikológiai vizsgálódással megközelített nyelvi anyag, úgy véljük, beszédesen bizonyítja, hogy az orvostudomány, mindenekelőtt az anatómia és a kórtan, azért szólalhatott meg a tudományok sorában elsők között magyar nyelven, mert alapfogalmainak nyelvi jelölői a köznyelvben adva voltak. A méreteiben és tartalmában lenyűgöző Ars Medica és az azt követő magyar nyelvű orvosi művek sora tehát az elmúlt korok élő, beszélt nyelvére, a sok évszázados gyógyító tevékenység során alakult, gazdagodott szókincsre alapozva születhetett meg. Ennek a köz-, illetőleg népnyelvből táplálkozó orvosi szaknyelvnek fejlesztésében, gyarapításában jelentős a tanult egyházi és világi értelmiség szerepe, hiszen „ők csiszolták a beszélt népnyelvet irodalmivá, teremtették meg a nemzeti nyelvű irodalmat és tudományt". 54 Értelmező-, fordító-, nyelvi alkotó munkásságuk, már a szójegyzékek születése idején nemzedékeket kapcsolt az európai művelődés vérkeringésének sodrába. Resume L'auteur essai de suivre les débuts de l'évolution de la terminologie médicale hongroise sur laquelle les oeuvres scientifiques médicales en langue maternelle se succédant dès la seconde moitié du 16 6 siècle pouvaient se baser. 30 Szikszai Fabricius Balázs latin— magyar szójegyzéke 1590-ből. Közzétette Melich János. NyÉrt. XIX/9, 1906. — bevezető. 51 A magyar szó tárirodalom a legrégibb szójegyzékektől Pápai Páriz Ferenc szótáráig. NyK. XXXV (1906), 307—9, 320. (Második közi.) 52 Lázár Szini Karola— Spielmann József: i. m. 451. 53 A forráskérdések részletezése, idevonatkozó érveink bemutatása külön dolgozat tárgya. 54 Jakó Zsigmond i. m. 21.
