Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Takáts László—Szemkeő Endre—Vámos László: Magyarországi tábori kórház szervezési és működési elve 1692-ben
az akkoni menedék- és segélyhelyet, a legjobb indulattal is, csak a tábori kórház egész kezdetleges megjelenési formájának tarthatjuk. Az orvostörténeti irodalom szerint, az állandó hadseregek első tábori kórháza az 1477—91 között működő spanyol Hospital de la Reina, vagy ahogy nevezni szoktuk, Izabella kórház lehetett. A spanyol királyi zsoldos sereg kórháza 400 szekéren mozgott; orvosokkal, sebészekkel, betegápolókkal, gyógyszerekkel, sátrakkal és ágyfelszerelési anyagokkal rendelkezett. Működéséről nem maradt fenn hiteles adat, azt viszont tudjuk, hogy Spanyolországban rövidesen bérlők kezébe került a tábori kórházak felállítása, ami nem a tábori egészségügy fejlődését, hanem hanyatlását hozta magával (Poggio) 6 . 16—17. századbeli további fejlődéséről egyelőre többet nem tudunk. Franciaországban az első, félig-meddig önállóan működő „hospitál ambulatoire"-t 1551—1552-ben Metz ostrománál alkalmazták. Néhány szekér szállította sebészeit és azok felszerelését, kötszereit, kenőcseit, tapaszait. A csapatok segélyhelye mögött települt, de önálló fektetési lehetősége nem volt, hanem bekötözött sebesültjeit a közelben kijelölt polgári kórházakban helyezte el. Szervezetéről bővebbet nem tudunk. Az első francia tábori kórház (Maison de blessés) teljes levéltári anyaga, Sully emlékirataiban, 1597-ből származik. Az intézmény Amiens ostrománál Longpré-lesAmiensben működött. 100—120 fős személyi állományát és felszereléseit nagyobbrészt rekvirált szekereken szállították és az arcvonaltól egy mérföldre települt le. Mayonade ezt tartja az állandó hadseregek első igazi tábori kórházának. Állítását azzal egészítenők ki, hogy legalábbis erről maradt fenn a legkoraibb és teljes dokumentáció 7 . A kórház a csapatok segélyhelyei mögött nagyobb volumenű sebészi ellátást és kórházi elhelyezést biztosított, mégsem hajlandó Mayonade a francia forradalom híres ambulance volante-jával összefüggésbe hozni. A mi meglátásunk szerint viszont, idáig nyúlnak vissza a későbbi ún. elsővonalbeli kórházaknak is, de a Percy-Larrey féle ambulance-nak is a történelmi gyökerei 8 . Myrdacz azt állítja, hogy a longpréi kórház két képcsőben települt. Tudunk arról, hogy az ellenség egyik sikeres támadása alkalmából a tábori kórház átmenetileg visszatelepült Madeleinbe, arról azonban nincs adat, hogy eredeti helyén működő részleget hagyott volna vissza. Gondolhat Myrdacz az Hôtel Dieu d'Amiens-re mint második lépcsőre, amit azonban csak a város elfoglalása után vettek használatba. Ide települt át, sebesültjeivel együtt, a longpréi tábori kórház 9 . fi Poggio, R.H.: Memoria acerca del Cuerpo de Sanidad del Ejército espanol. — Közli : Knorr, E.: Entwickelung u. Gestaltung d. Heeres-Sanitätswesens. — Hannover. 1880. Helving.— 733-—735. p. — Rozanov, P.: Goszpital voennüj. — Encikl. Szlov. Voenn. Med. I— V.— Moszkva. 1946—1948. Goszmedizdat. •— 11/153—154. p. — Szemeka, Sz.: Medicina voennaja. — Encikl. Szlov. HI/732. •— Takáts L.: Hazai forrásadatok. . . i. m. 385. p. 7 Benedek L: A tudás útja. •— Budapest. 1976. Gondolat. — 94. p. — Des Cilleuls, J.: Le Service de Santé en compagne aux armées de l'Ancien Regime. — Rev. Hist, de l'armée. — 1953. Nr. 3. 7—35. p. — Habart, J.: Unser Militär-Sanitätswesen vor hundert Jahren. — Wien. 1896. Safáf. — 9. p.— Mayonade, J. J. : La maison de blessés de Longpré-les-Amiens (1597). — Arch, de médecine et de pharmacie militaires. 1934. Tom. CI/2. —^603—669. p. — Myrdacz, P.: Das französische Militär-Sanitätswesen. — Wien. 1885. Safáf. — 3., 14—15. p 8 Mayonade, J. J.: La maison de blessés. . . i. m. 646. p. ^Myrdacz, P.: Das französische. . . i. m. 3. p.
