Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Takáts László—Szemkeő Endre—Vámos László: Magyarországi tábori kórház szervezési és működési elve 1692-ben
A Myrdacz által jelzett manőverre csak jóval később, 1658-ban került sor. Ekkor a Calaisben települt tábori kórház egy részlegét a fővezéri harcálláspont közelébe, Mardyckba különítette ki. A részleget formation sanitaire à /'űvö/7/-nak nevezték 10 . Részletes szervezési adatokat közöl a belga E. Evrard az 1674—77 között Marchienne-au-Pont-ban működő francia tábori kórházról. A cikk voltaképpen nem szervezési tanulmány, hanem, hiteles levéltári adatok alapján, annak megörökítésére íródott, hogy a történelemben első ízben ismerték el hadifogságba került tábori kórház semlegességét. Érdemes itt felfigyelni a hadseregparancsnok veszteségi számvetésére. Átlagosan 4%-os morbiditással, középsúlyos csatanapon 8%, súlyos csatanapon 10% sebesülttel számolt. A kórház állományáról kevés korabeli adatot talált Evrard, ezért azokat a flandriai háborúban, 1741—1746-ban alkalmazott (De Beaumont-féh) kórház leírásából egészítette ki 11 . A marchienne-i kórházat csak megfelelő kritikával lehet 17. századbeli típusúnak elfogadni. A cári Oroszországban a 16. század végén és a 17. század első évtizedében alakult meg az állandó hadsereg. A feudális anarchia korának háborúi az ország területén folytak, így önként kínálkozott a más országokban is alkalmazott megoldás, amely szerint a sebesülteket közeli kolostorok ispotályaiban helyezték el. Kvalifikáltabb sebészi ellátásról homályos utalás 1608-ból és 1611-ből Szapega, illetve Moszkva ostroma idejéből származik. Az első tábori kórházról, közelebbi adatok nélkül, az 1654. évi orosz—lengyel háborúból, valamivel részletesebb leírás pedig az 1689. évi krími háborúból ismert. Az utóbbi hadműveletnél 60 szekér szállította a kb. 25 főnyi orvost, felcsert és patikust, valamint a szükséges kórházi felszerelést. Működéséről mindössze annyit tudunk, hogy a hadtápkörletben, sátrakban települt (Szemeka) 12 . Angliában az 1640—1649 között lezajlott polgári forradalmak után a polgárság vette kezébe a katonai hatalmat is. Ekkor jött létre az állandó hadsereg, amelynek idejét N. Cantley 1660-ban jelöli meg. Az új hadsereg Cromwell szellemét és szervezési elveit valósította meg. Az 1689-ben Írországban viselt háborúja után, Anglia az európai szárazföldön kezdte hódító háborúit, a tengeri hegemónia megszerzéséért (Hollandia, Dánia, Belgium ellen). Cantley szerint az első tábori kórházat az írországi háborúban 1689-ben állították fel. A szárazföldön viselt háborúban 1690—1691 között több kórház is létesült. A szerző a tábori kórházakat a hadseregegészségügyi szolgálat részeként tárgyalja. 1690-ben a mozgó tábori kórházat marching hospitálnék nevezték. Az ellátott sebesülteket a városokban levő, ún. fixed hospitalekbe szállították. Az utóbbiak azonosak voltak a másutt is igénybe vett polgári és egyházi ispotályokkal 13 . Szeretnénk megjegyezni, hogy Franciaországban is csak a 18. század közepén jelentkeztek második lépcsőben telepített tábori intézetek (Hôp. de deuxième zone, Hôp. fixes), az arcvonal közelében működő tábori kórházak ( Hôpitaux ambulants, Hôp. de tête) mögött. 11 10 Des Cilleuls, J.: Le Service de Santé. . . i. m. IL, 13., 14. p. 11 U. a. 16. p. —-Evrard, E.: La première neutralisation par acte juridique d'un hôpital militaire de campagne. — Rev. Internat. Serv. Santé. 1967. 40.745—753., 833—845., 921—936. p. 12 Szemeka, Sz.: Medicina voennaja. ... i. m. III/737., 741—742. p. 13 Cantley, N.: A history of the army medical department, I— II. — London— Edinburgh, 1974. Livingstone. — 1/38., 52. p. -— Az egyetemes és magyar hadművészet története. I— III. (Kézirat). — 1959. Zrínyi. — 1/1. — 296—297. p. 14 Des Cilleuls, J. : Le Service. . . , i. m. 16., 22. p.
