Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Pettyéni Borbély Márton kéziratos orvosló könyve, 1683—1701
Héder Mihály mestereknél, talán Karasznai Borbély Mihálynál Zilahon, vagy Dési Péternél Kolozsvárott, hiszen őket idézi legtöbbet), de vándorlását, „bujdosó éveinek" állomásait pontosan nyomon követhetjük és számos magyar borbély-sebész mester nevét is megismerhetjük a kéziratból. Recept könyvének mintegy elöljáró beszédeként arra int mindenkit, hogy okosan és Istenben való hittel használja az általa leírt gyógyszereket 23 , majd így folytatja: „Ezeket az egi nehany szép Orvosságokat jobb reszent inkább mind szemeimmel experialtam azoktul a Tudós Mesterember Uraimktul a kiknél tanuló Bujdosasomban laktam, kiknek Neveket is nagiob bizonsagid subjieialtam, mellyeket Isten velem leven leis irtam egy Summában Brassó varosában való lakasomban s el is végeztem Anno Domini 1683. Augusti /6." 24 A már említetteken kívül, hivatkozik még Karasznai Borbély Mihály (Zilah), Dési Péter, Sartoris Sámuel (Kolozsvár), Belényesi Péter (Nagyenyed), Borbély Tamás (Fogaras), Köprizi (Gyulafehérvár), Egri Mátyás (Torda), valamint Szakmári Mihály, Görgei Pál, Turoczkai Márton mesterekre, kiktől mindegyiktől egy vagy több receptet idéz. Mind a fenti idézet, mind az a tény, hogy forrásait pontosan megnevezi, bizonyos szakmai öntudatra, büszkeségre utal. Ugyanezt az érzést fejezi ki a sebészmesterségről írt kis négysoros epigrammája, amelyet műve jeligéjeként vagy mottójaként is értelmezhetünk: „Az jo vitézségnek ellenség próbája Gallyas mestereknek szel vesz oskolája. Nyavalyában forog Orvos Tudománya. Az erős Flastromis sebünket gyogyittya."^ A KÉZIRAT CÉHES VONATKOZÁSAI Mint már a kézirat formai ismertetésénél is kiderült, Pettyéni Borbély Márton könyve számos céhes vonatkozású bejegyzést, részletet tartalmaz, amelyek segítségével kitűnően rekonstruálhatjuk a korabeli céhes élet néhány jellemző mozzanatát. Tudjuk, Pettyéni céhbe állása Pápán történt 1687-ben. Nem tudunk egyértelmű választ adni, hogy e gyöngyösi születésű férfiú, aki ifjú korát Erdélyben és vidékén töltötte, miért jött el szülőhelyéről. Ha a Heves megyei Gyöngyös városban született, akkor valószínűleg református vallása miatt került Erdélybe az 1670-es években, mint a magyarországi reformátusok jelentős része. 1683 utáni Magyarországra jövetele ugyancsak összefügghetett a református egyház megváltozott helyzetével. Arra a kér. 2 " „Iol elmelkeggyel valaki az Szép es Rendes Orvosságokkal es meg ezeken kivül valokkalis akarsz elni: hogy elsöbennis gondold meg amaz nagy orvost a mindenekk orvosat s ugy elly vala mint o Fölsegetül adatott eszközökkel, (mivel maga ö Fölsege rendelte az eszközöket) elsöbennis ö Fölsegenek tulajdonics a Dicsösseget el hagyván minden varázsló Tudományokat csak egyedül a Mindenható Istenben helyhezhetsz minden bizodalmadat s minden munkáinkban ö szent Fölseget Dicsöiss, magad szerencsejenek sem penig eszközidnek ne tulajdonics semmit es igy mind munkáidat s mind eszközeidet az Isten meg aldgia." 24 I. rész, számozatlan 19. oldal 25 I. rész, számozatlan 20. oldal
