Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

KRÓNIKA

Comm. Hist. Artis Med. 82. (1978) 165 bement, hogy elbúcsúzzék. Gondolta, hogy tudva a történtekről, Nagyapa elküldi. „Téved" mondta Nagyapa. „Itt maradhat, biztosan megbánta, amit tett és nálam becsületesen szolgált." Halála előtt nagyapám megköszönte nagyanyámnak, hogy boldog családi életet él, két fiának, apámnak és Frigyes nagybátyámnak gondjaira bízta őt, tudta előre, hogy a háború elkerülhetetlen lesz. 1913. május 19-én lehunyta szemét és örökre elhagyott bennünket. Korányi Erzsébet SEGNER-EMLÉKÜLÉS HALLÉBAN A Martin-Luther-Universität (Halle-Wittenberg) emlékülést rendezett Segner András János halálának 200. évfordulója alkalmából, külföldi vendégek részvételével, 1977. szeptember 29. és október 2. között. Az ülésszak rendezője Wolfram Kaiser volt, az orvostörténet professzora, egyben az I. Belklinika társprofesszora. Hozzá hasonló figyelmes segítőtársa volt Arina Völker belgyógyász orvos. A külföldi vendégek között volt két holland és egy lengyel tudománytörténész, valamint kellemes meglepetésként az NSZK-ból Segner egy oldalági leszármazottja, ki némileg még magyarul is tud. Segner Pozsonyban született (1704. október 4. ?), később Debrecenben tanult, majd a jenai egyetemen avatták orvosdoktorrá 1729-ben. Rövid ideig Debrecen városi orvosaként működött, majd jenai és göttingeni professzorság után 1755-ben Halle egyetemére került, itt halt meg (1777. október 5.) és itt is temették el. Segnerért három nép is vetélkedhet, a magyar, a szlovák és a német. Segner több okiratban is magyarnak vallotta magát, de tény, hogy a német tudománytörténet jelentős alakjaként halt meg. A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete küldötteként J. Tibensky, J. Potocan és Duka Zólyomi Norbert voltjelen. A német vendéglátók mellett legnépesebb küldöttség a magyar volt. Dr. Antall József, dr. Karaszszon Dénes és dr. Lambrecht Miklós képviselte a Magyar Orvostörténelmi Társaságot, négyen pedig műszaki intézményeinket, de mondhatni — Debrecen városát is. Szeptember 29-én reggel az egyik egyetemi épületben 45 perces megnyitóval (hét üdvözlő beszéddel, köztük Antall Józseféval) kezdődött a tudományos ülésszak. Az ülésszak két napján összesen 18 előadás hangzott el 10—35 perces időtartamban, mintegy 40 résztvevő előtt, gyakran vetítésekkel illusztrálva. Egy ilyen emlékülésen természetszerűleg meglepő újdonságok nem hangzanak el, ellenben szinte teljes áttekintést adott Segner sokoldalú tevékenységéről, s ennek keretében a korszak tudományos lehetőségeit, eredményeit is feltárták az előadók. Az előadások teljes szövegét egyetemi kiadványban jelenteti meg a Martin-Luther-Universität. L. M