Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Lázár Szini Karola: A magyar orvosi műszókincs fejlődésének kezdetei

TANULMÁNYOK A MAGYAR ORVOSI MŰSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉNEK KEZDETEI XIV—XVI. SZÁZAD* LÁZÁR SZÍNI KAROLA „Akik leg először az orvoslásnak kezdetit, és úgy mintfundamentomot vetettének, méltán meg érdemlik, hogy azért ditsértessenek, hogy ő magoktól megtaláltatott szokatlan betegségeknek az ö vélekedések szerént halhatatlan neveket is adtának.'''' (Ars Medica: Elől járó Beszéd) JVjLinden tudományág a rendszerének megfelelő szabatos fogalmakkal és a sajátos ismeretanyagot tükröző, pontos fogalmi tartalmú műszavakkal — terminológiával — dolgozik. Az anyagi és szellemi műveltség előrehaladásával a műszókincs egésze folytonosan, erőteljesen gyarapszik. Napjaink nyelvi fejlődésének — mint ismeretes — egyik legfontosabb, legjellemzőbb sajátossága a műszókincs mennyiségi növekedése, differenciálódása. A meggyorsult tudományos-technikai haladásban új szakterületek új fogalmai keresnek megnevezést az orvostudományban is. Az ugrásszerűen gyarapodott műszókincs mind áttekinthetetlenebb; egységesítésén — egységes terminológia bevezetésén - ma már nemzetközi együttműködés fáradozik.

1 Ugyanakkor fokozottabb az érdeklődés a nemzeti tudományos irodalmak, az anyanyelvű műszókincs iránt. Joggal, hisz „nincs olyan szócsoport vagy akár szóegyed, mely a társadalom anyagi-szellemi műveltségének alakulására valamilyen fogódzót ne szolgáltatna."

2 Az anyanyelvű terminológia valamely nép tudományos gondolkodásának fejlődéséről, az illető országban a tudomány sorsáról tanúskodik. Kialakulásának vizsgálata nem csupán a nyelvtudomány, de a szaktudomány történetének is lényeges fejezete. Különösen hangsúlyoznunk kell ezt a magyar orvosi nyelv esetében, hiszen fejlődése — akárcsak a matematikáé

3 — alapjaiban távol esik e földrész művelődésének görög-latin ősforrásától. Nyelvészek, orvosok, tudománytörténészek nem egyszer foglalkoztak a magyar orvosi nyelv, illetve műszókincs kérdésével. Fejlődéséről alapvető, átfogó elemzés azonban még nem látott napvilágot. A magyar tudományos nyelv kialakulását általában a nyelvújítástól eredeztették

4

, s csupán futólagosan utaltak a klasszikus örökség* Előadás formájában francia nyelven elhangzott a XXIV. Nemzetközi Orvostörténelmi Kongresszuson (Budapest, 1974. aug. 25—31.). Acta Congressus... Bp. 1976. II. 1401—• 1406. Les débuts de l'évolution de la terminologie médicale hongroise (XIV

e

—XVI

e siècles). 1 Donath Tibor: Anatómiai nevek. Bp. 1974, ïl—13. — Dolgozatom elkészülte után jelent meg H. Schipperges idevonatkozó közleménye: Die Approbationsordnung für Ärzte. Ärzteblatt Baden-Würtenberg, 1975. Heft 2. 2 Benkő Loránd: A társadalom anyagi és szellemi műveltsége a szókincs történeti vizsgálata tükrében. Ált. Nyelv. Tan. VIII. (1972), 14. 3 Keresztesi Mária: A magyar matematikai műnyelv története. Debrecen, 1935. 4 Vö. : Kovalovszky Miklós: Tudományos nyelvünk. Nyelvünk a reformkorban. Bp. 1955. 303.