Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

Minthogy azonban ily intézetben az olvasás sok szegény szenvedőnek enyhítésül, s a gyógyulást előmozdító kellemes szórakozásul szolgál, hasznos tartalmú mulattató könyvgyűjtemény beszerzése is óhajtandó volna. A kórház igazgatósága e szerint az itt gyógyulást kereső számos betegek érdekében, minden emberbarátokhoz azon kérelemmel bátorkodik fordulni: miszerint ez intézet könyvtárát hasznos s jó irányú könyvek adományozása által gyarapítani szíveskednének."

29 A felszólításnak meg volt a kellő hatása, több száz tudományos és szórakoztató kötet érkezett a Rókus kórház címére. „így a könyvtár 145 tudományos, 362 mulattató, összesen 503 könyvvel gyarapodott, mely kegyes adományokért az igazgatóság az intézet és a szenvedő emberiség forró háláját nyilvánítja."^ A „Vegyesek" rovatból viszont arról szereztünk tudomást, hogy Semmelweis híres nyílt leveleit az „Orvosi Hetilap"-hoz mellékelik: „A szenvedők érdekében valóban ernyedhetetlen buzgalommal fáradó Semmelweis Ignácz F. egyetemi tanár legújabb munkáját «Offener Brief an Sämmtiiche Profesoren der Geburtshilfe» . . . jelen számmal küldjük . . . reménnyel várhatjuk . . . miszerint a szerző kitartását tökéletes elégtétel jutalmazza, mely csak tanának osztatlan elfogadásából állhat."

41 Köztudott tény, hogy e nyílt levelek szokatlanul éles hangnemben íródtak és lényegében nem segítették elő Semmelweis tanainak terjedését. 1863 végén ismét nagyjelentőségű bejelentést tett a szerkesztőség (Lapunk 1864-dik évi előrajza).

42 Arról értesülünk ugyanis, hogy egy orvosi szakágazat anyaga melléklet formájában jelenik meg. Az első melléklet a „Szemészet", Hirschler doktor szerkesztésében havonta egyszer került kiadásra. Majd ezt követi Semmelweis és Bókay közreműködésével a „Nő és gyermekgyógyászat". Ez a melléklet Semmelweis halála után azonban megszűnt.

43 1 865-ben ismét újabb melléklet indult, „A közegészségügyi és orvostörvényszéki orvostan", kéthavonkénti megjelenéssel. Ezután a lapszemléket is szakcsoportosításban kívánják közölni. Tehát bizonyos orvos-irodalmi specializálódás indult meg ekkor az „Orvosi Hetilap" keretein belül. Közben polémiába keveredtek ismét egy bécsi orvosi lappal, az „Allgemeine Wiener Medicinische Zeitung"-gal a magyar nyelv kifejezési lehetőségeiről, ugyanis Bécsben kétségbe vonták, hogy magyarul jól lehet visszaadni általában az orvosi fogalmakat : — Az „Alig. Wiener Med Ztg. f. évi 13-ik számában a «Notizien» rovatban, «Pester med Klinik» czim alatti megjegyzésben a többi között ezt olvassuk : «Minthogy a [tanári székre] jelöltek közt orvosi capacitás nincs . . . már az első alkalommal is napfényre kerül azon visszás állapot, mely onnan eredt, hogy a német culturának Pestről kiküszöbölésén szorgalmasan dolgoztak, s az orvosi tudományban a német nyelvvel vetekedhessék». — Tisztelet becsület a német nyelvnek és culturának, de igazság nyelvünknek és mívelődési törekvéseinknek . . . 39 OH 1862, 10, 198-199. MOH 1862, 20, 397-398. 4i OH 1862, 30, 598. ^OH 1863, 51, 1019-1020. 43 OHT866, 6, 51-52.