Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

Valódi culturära idegen nyelven eddigelé semmiféle nemzet szert nem tett . . . mit német vagy bármely nemzetbeli orvostudósok írnak, magyar nyelven elég szabatosan vagyunk képesek kifejezni, arról t. bécsi ügyfeleink, ha nyelvünket tanulmányozni érkezésük van, bármikor meggyőződhetnek.''''

44 A szerkesztők igyekeztek megvédeni a magyar nyelv becsületét az orvosi szakterületen a bécsi osztrák kollégák ellenében. Ez a vita bizonyos fokig válasz volt Poor korábban tárgyalt vádjaival szemben is. A Budapesten megjelenő német nyelvű lappal, az „Ungarische Medizinisch-chirurgische Presse"-vel is sor került vitára. Ugyanis a német nyelvű folyóirat a szerző nevének megjelölése nélkül vette át a cikket az „Orvosi Hetilap"-tól : „ Vegyesek — Az «Ung. med. chirurgische Presse», mint értesültünk, szíves volt lapunk ez évi 28-ik számúból egy czikket a fölhasi lüktetésről átvenni, a nélkül, hogy a forrást, ahonnan azt merítette megnevezné. Ez már magában véve nem igen illedelmes, habár nem példátlan eljárás, de ha már reá szánta magát, legalább kissé szakértőbb fordítóról kell vala gondoskodnia."

45 Mivel az „Orvosi Hetilap" történetének tárgyalásában a kitűzött korszakhatárhoz értünk — 1867 —, csupán annyit kívánunk megjegyezni, hogy a lap egyenletes, kiegyensúlyozott színvonalával napjainkig a magyar orvostársadalom vezető lapja maradt és egyike a legrégibb magyar folyóiratoknak is. A lapnak az első most tárgyalt korszakára csupán a társlappal, a „Gyógyászat"-tal kialakult rendkívül éles polémia vetett némi árnyékot. A két orvosi folyóirat között kialakult helyzetéről így írt az egyik jeles orvostörténész: „A két magyar orvosi folyóirat körül csakhamar nem két tudományos tábor, hanem két egymással szembe forduló ellenséges párt alakult ki. Mert nemcsak elvi kérdésekben, de személyiekben is támadta az orvosi karnak korabeli legjobbjait [a „Gyógyászat"] Markusovszkyt, Balassát, Semmelweist

. . . stb., akiket néha személyenként, néha meg az «Orvosi Hetilap» clique-jének vagy clubjának a gyűjtőneve alatt együttesen is megtépázott.'"

46 Sajnos azt is meg kell jegyezni, hogy az elsősorban a „Gyógyászat" részéről megindított személyeskedő vitákra időnként az „Orvosi Hetilap" is hasonló hangnemben reagált. Természetesen mindez nem homályosíthatja el az „Orvosi Hetilap" elévülhetetlen érdemét, amit a magyar orvosi irodalom megteremtése, megerősítése és végső fokon a hazai orvostudomány fellendítése terén végzett. Zusammenfassung Nach der Aufhebung des Ärztemagazins „Orvosi Tár" am Ende 1848 ist fast zehn Jahre lang keine ungarsprachige medizinische Zeitschrift erschienen. Bloß ein einziges heimisches Fachorgan, die deutschsprachige „Zeitschriftfür Natur- und Heilkunde in Ungarn" stand den ungarländischen Ärzten zur Verfügung. 44 OH 1865, 14, 223-224. « OH 1867, 48, 882-883. 4fs Győry Tibor: Orvosi szaklapjaink történetéből. Népegészségügy 1934, 23, 954