Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

ivét másfél év előtt gondja alá vette . . . Markusovszky tr. úr nem tartotta méltónak, hogy felvilágosítást adjon. E mély halgatással M. úr következetesen és tettleg vallja be az OHlap morálját.'"

21 A támadások általában nem kímélték Semmelweis személyét sem. Az „Orvosi Hetilap" szerkesztője az 1861-es év végén bejelentette, hogy más lett a lap nyomdásza, ugyanis Müller Emillel lejárt a szerződés, helyette Osterlamm Károlyt bízták meg a nyomtatással, majd azt is közölték, hogy „jónak véltük lapjaink kiadását s szétküldését is saját kezünkbe venni."

28 A szerkesztőséget kibővítették az „európai müveit nyelvekben is jártas" Balogh Kálmánnal. Az 1862. év első számában tudósítanak a lap továbbfejlődéséről és jellegváltozásáról : „Tárca Pest, jan 3-án 1862. . . .jövőre kórházi és kórodai jelentések is gyarapodni fognak, s hogy Balogh tr. állandó és rendszeres közremunkálása folytán nemcsak a könyvismertetés és szemle rovatot sikerülend közvetlenül gazdagítanunk, — miről már az OHL. utolsó félévi folyama is tanúskodik, . . . «Folyamatos haladas» az, mit szemünk előtt tartunk, s mit senki ki lapjainkat olvassa, tőlünk megtagadni nem fog . . . Három dolog van, melyre a szerkesztőség a legközelebbi jövőben figyelmét kiválóan fordítani szándékozik : első az újabb szabatos orvosbúvárlati szellem minél terjedtebb meghonosítása . . . második : az eddig esetleg mostohábban kezelt orvosi tanok illő képviseltetése: harmadik: a magyar orvosi tudomány taneszközeinek szaporítása . . . Napjainkban az orvosi tudomány sem egyes természettudományok, sem a kórodai észlelés, sem a statisztikai adatok összeállítása által egyedül nem fejlődhetik, de méltányolván valamennyi kútforrás becsét, tisztában van . . . az iránt, hogy alapját mindennemű szabatosan észlelt tények képezik ..." Tehát a lap jelszavává lett a „folytonos haladás", és ezt az adott lehetőségekhez viszonyítva igyekeztek is megvalósítani. Jó kezdeményezésekben nem volt hiány. A Hetilap két közleményéből arról értesülünk, hogy a pesti Rókus kórház már a múlt század hatvanas éveinek elején egyaránt rendelkezett orvosi és a betegek részére létesített könyvtárral. Mivel a kórház nehéz anyagi helyzete miatt gyűjteményeit saját erejéből nem tudta továbbfejleszteni, ezért köztámogatásból próbálta gyarapítani állományát: „Ez alkalommal a kórház igazgatósága, a közhasznú intézet s az itt kiképzésüket nyerő fiatal orvosok érdekében hazánk minden tisztelt kartársaihoz azon barátságos fölszólítást bátorkodik intézni, miszerint több példányban meglevő nélkülözhető tudományos munkák átengedése által e könyvtár szaporításához hozzájárulni szíveskedjenek. 37 Gyógyászat 1862, 12, 263-264. 38 ÓH 1861, 51, 1042.