Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)

orvosdoktora Johannes Neumann Gorliciensis, aki 1564 őszén kérte orvosdoktori oklevelének elismerését a bécsi egyetemen. 1561 őszén már a Magyar Nemzet procuratora, amely tisztséget még 1565 tavaszán és 1567 őszén is viselte. Feltehetően 1561 és 1564 között más egyetemen végzett orvosi tanulmányokat, de az egyetemi iratokból nem tűnik ki, hogy hol avatták orvosdoktorrá. 1566 őszén az orvosi kar dékáni tisztségét is betöltötte.

60 A tárgyalt időszakban három olyan orvosdoktor töltötte be a Magyar Nemzet procuratori tisztségét, aki eredetileg más nemzet tagja volt, csak „kikérték" őket tisztségviselésük idejére. A Magyar Nemzet 1601 és 1602 őszén procuratorává választotta a bajor nemzetiségű Paulus Pergkhofer orvosdoktort, aki már több alkalommal volt a rajnamellékiek vezetője. Feltehetően honfitársa volt Paulus Fabricius orvosdoktor, udvari matematikus is, aki 1566 tavaszán töltötte be a procuratori tisztséget a Magyar Nemzetnél.

61 A más nemzettől „kikért" procuratorok közül kiemelkedik Adamus Pretterschnegger de Weisenkirchen orvosdoktor, akit hol croatusnak hol styriusnak jelölnek az iratokban. A bécsi egyetem nemzeteinek iratai szerint mindvégig az Ausztriai Nemzet tagja volt, csak 1583 áprilisában választották meg egy alkalommal a Magyar Nemzet procuratorának. Pretterschnegger 1570. április 15-től szerepelt az orvosi hallgatók között, majd 1576. január 20-án baccalaureus, 1577. június 11-én licentiatus, végül 1577. február 13-án avatták orvosdoktorrá. Két alkalommal dékán (1580 őszén és 1589 tavaszán), kétszer rektor (1584 és 1587 őszén). Az 1584. október 14-én kelt bejegyzés szerint a francia király udvari orvosa. 1590. június 21-én halt meg Bécsben.

62 A tárgyalt időszak negyedik kikért procuratora Isaak Panisod Genevensis, a Rajnamelléki Nemzethez tartozó orvosdoktor, akit 1589 júniusában felvettek az orvosi hallgatók közé. 1590. július 20-án baccalaureus, 1591. május 6-án orvosdoktor. Két alkalommal a kar dékánja (1599 és 1600 tavaszán), 1610 őszén a Magyar Nemzet procuratora.

63 Zusammenfassung Die höhere Schicht der ungarischen Intelligenz erhielt ihre akademische Ausbildung schon seit dem 13. Jahrhundert an Universitäten im Ausland. Der geistige Einfluß der in der Mitte des 14. Jahrhunderts begründeten Universitäten von Prag (1348), Krakkau (1364) und Wien (1365) — die vom Anfang an von einer großen Anzahl ungarischer Studenten besucht wurden — ist in Ungarns Kulturgeschichte ebenfalls wohl abzumessen. Die geographische Nähe dieser drei Universitäten hat die Anziehungskraft der italienischen Hochschulen doch nicht ausgelöscht, die vorzüglichsten Vertreter der ungarischen Intelligenz haben ihre in Wien, Krakkau oder Prag begonnenen Studien nicht selten auch weiterhin an einer der italienischen Universitäten beendet. Zum geistigen Anziehungskreis der Wiener Universität gehörten der öo Schrauf: 383, 387. 1. Acta IV. 17-18, 20, 25, *5, 52-65, 81-96, 118-122, 203, 273. 1. ei Schrauf: 329, 384. 1. Acta IV. 475, 477, 487-492, 497-499, 502-515, 521-539, 545549, 562-588. 1. 62 Schrauf: 383. 1. Acta IV. 207, 298, 300. 303, 305, 307, 311, 318. 324, 324, 336, 344, 350, 354, 360, 361, 363, 368, 371, 374, 378, 379-389, 397-422. I. 63 Schrauf: 329. 1. Acta IV. 410, 422, 426, 495. 499-513, 514-530, 541-591. 1.