Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - L. Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról

— Careno: A tehén himlőről. Franciából fordította Stand. Pesten, 1802. (Ny. Trattner Mátyás) — Stand (Bérczy) János: Oktatás a Mentő himlőről és az ellenvetéseknek megcáfolásokról a Nógrádi köznéphez, 1803. Ezen felhívást „ingyen osztotta szét a megyeiek között, s a nép részére ebből oktatóröpiratot bocsajtott közre, . . . amit a papok szószékről is felolvastak az egyszerű népnek."

6 — Stand (Bérczy) János: Nagyméltóságú Sárvári Felső Vidéki Gróf Széchényi Ferentz nemzeti könyvházára írt ének. Pesten, 1803. (Ny. Patzko Ferentz József) — Bérczy Jánosnak tanítása az oltalmazó himlő hasznáról. Pesten, 1805. (Ny. Trattner Mátyás) — Arejula János Emánuel: A malagai járvány hideglelésről, s orvosolhatásáról. Magyarázta: Bérczy János. Pesten, 1805. (Ny. Trattner Mátyás) — Struve Kerestely Auguszt: Az egészség barátja az öregségben... Magyarázta Bérczy János. Pesten, 1806. (Ny. Trattner Mátyás) — Kesergő versek Nemes — Varbóki idősb Plachy János úrnak sír halmára Mohorán Böjt elő havának 22. napján. 1820., Pesten, 1820. (Ny. Trattner Mátyás) — Bérczy János: Azon eszközökről, mellyék által az ember életének veszedelmes szénsavanyú levegő árthatatlanná tétessék és a pincékből ki is rekeszthetik. Kézirat, 1825. — Bérczy János: A három aranygyűrű. Kasztiliai Rege a 14-dik Századból. Megjelent az „URÁNIÁ"-ban. (Nemzeti almanach, 1828.) Esztergom. (Ny. Beimel József)

7 A himlő elleni védőoltás Magyarországon 1801 —1802-től válik országszerte ismertté. Legbuzgóbb terjesztője Bene Ferenc orvos volt.

8 Mellette az oltás gyakorlati alkalmazása és népszerűsítése terén Stand (Bérczy) János szerzett jelentős érdemeket. Gondoljunk pl. Careno művének lefordítására, a himlőről és az oltásról szóló oktató röpirat terjesztésére, a Balassagyarmaton működő himlőnyirok-termelő intézetre. Careno műve fordításának jelentőségét a bevezetőben maga a fordító fogalmazza meg. „E fordítással olyan »orvossagot« adnak a magyar orvosok kezébe, amelynek eddig sokan hírét sem hallották, s amely által sok ártatlan marad életben." Felsorolja a Jenner-féle védőoltás európai elterjedését, jelentőségét. Majd részletesen leírja a tehénhimlő lényegét, az oltás módját és a himlőoltás kapcsán szükséges orvosi teendőket. Doktori disszertációjában (Bérczy Jánosnak tanítása az oltalmazó himlő hasznáról) ugyanazzal a témával foglalkozik, mint amire előzőleg mint fordító hívta fel a figyelmet. Munkája bevezetőjében a himlő veszélyességét és az ellene való védekezés lényegét fogalmazza meg. Mondanivalóját négy fejezetben fejtegeti. Ezek a következők: „/. Mi légyen a tehénhimlő és honnan származik ? II. Hogyan kell azzal az embernek élni ? III. Mitsoda hasznai vannak a tehénhimlőnek ? IV. Ellenvetések, amelyek a tehénhimlő ellen tehetők." írását kéréssel zárja: Kéri a szülőket, minél többen oltassák be gyermekeiket a himlő ellenes védőoltással ! Areiula munkájának fordításával és magyarázatával az volt a célja, hogy megismertesse honfitársait a járványos hideglelés lényegével, jellemző sajátságaival, az 6 Niedermann Imrének, Nógrád vármegye főlevéltárnokának levele Balogh Károlyhoz (1937), melyben az N. VI. 25. jelzetű levéltári irat alapján bemutatja Bérczy János orvosi, írói tevékenységét. 7 Balogh Károly: Id. mü; Szinnyei József: Id. mü. 8 Bene F. : Rövid oktatás a Mentő himlőről. Buda 1808., 1816.

2 Orvostört. Közi. : Molnár Gy. 45. (1968). Regöly-Mérei Gy. 50. (1969). Blázy A. 64-65. (1972).