Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - L. Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról

ellene való védekezéssel, az orvoslás módjaival. Konkrét recepteket is közöl a beteg­ség egy-egy változatának ismertetése során. Nemcsak mint fordító, magyarázó ismerkedett meg a járványos hidegleléssel, hanem mint gyakorló orvos is. Ugyanis az austerlitzi csata után a visszaözönlő ka­tonák Magyarországra is behozták ezt a betegséget. Nógrád megyében is pusztított a ragály. Különösen súlyos volt a helyzet a beszállásolással terhelt Nagyoroszi mezővárosban. Négyezer ember állt orvosi kezelés alatt, s több mint húsz községet árasztott el ez a betegség. 9 „Az egészség baráttya az öregségben avagy arra való oktatás mint lehessen meg tartani az egészséget, az életet meghosszabbítani, s vígan tölteni az öregségben" D. Struve Keresztély Ágost görlitzi orvos munkájának magyarázatában azt fejte­geti Bérczy főorvos, mi módon lehet megtartani az egészséget; bemutatja, milyen az ember testi-lelki állapota. Leírja az öregség jellemző jegyeit, az öreg ember lelki ál­lapotát, az emberi élet meghosszabbításának módjait, a „megvénülés" testi, lelki akadályait. ír az öreg ember életmódjáról, ruházatáról, ételéről, italáról, nyavalyái­ról, stb. A huszonhét fejezetre osztott munka igen tanulságos a helyes életmód, gon­dolkodás kialakítása szempontjából. Az orvosíró munkásságát néhány kézirat zárja. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül szépírói tevékenységét sem. A Széchényi Ferenchez írt dicsőítő versében a „Nem­zeti Könyvesház" megalapítóját köszönti. Óvja, félti e kincset, kéri, hogy tűz, fegyver kímélje, s dicsőítsék e nemes tett mí­velőjét! Plachy János táblabíró sírhantja felett „Kesergő ének"-et zeng; dicsőíti az elhunyt barátot, ki iránt vonzódás és tisztelet élt benne, ki a tudományok, művészetek mű­velője volt. Ifjú özvegye, három árvája, rokonai, barátai siratják, s a nép, a nemesség „kiknek jussaikat védted, most hamvadat áldják." „A három aranygyűrű"-rö\ szóló kasztíliai rímes verses rege a szép Klári szo­morú sorsával, történetével ismertet meg bennünket. Klári hű maradt a csatában har­coló férjéhez, Fernandhoz, aki azonban féltékenységében hisz a bajkeverő lovagnak, s azelőtt bünteti meg feleségét halálosan, mielőtt büntetése jogos voltáról meggyő­ződött volna. A szépirodalomnak nemcsak művelője volt Bérczy János, hanem terjesztője is. 10 Bérczy Jánosnak, az orvosnak munkásságát és balassagyarmati tartózkodását tük­rözik a levéltári dokumentumok. Eszerint „Balassagyarmat város házi fundusainak" 1815—20. évi összeírásában szerepelt először Bérczy medikus, mint tulajdonos. 11 1829-ből származik az a „Házi levél", amely kimondja „. . . Bérczy János Úr tekin­tetes nemes Nógrád vármegye főorvosa és táblabírája Balassagyarmaton lakos Kohn Majer izraelitának ugyanazon mezővárosban a Nagy Tabán nevű utcában levő házéit, 9 Bérczy Jánosnak nemességkérő folyamodványa, melyben felsorolja munkáit és érdemeit, amelyekkel kérelmét támogatja (1825). Balogh K. i. m. 10 Vörösmarty Mihálv Összes Művei. (Kritikai Kiadás) 10. kötet. Bp. 1971. Akadémiai Ki­adó 701. 11 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban OL) P. szekc. (Zichy család levéltára) 181. fasc. Num. 8/a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom