Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

TANULMÁNYOK - M. Varga Mária: Zsoldos János (1767—1832) élete és munkássága

Zsoldos munkájának jelentőségét: a szülészeti részen kívül a nőgyógyászatot is tárgyalja, így eltér az addig megjelent, csak szülészettel foglalkozó művektől. Tehát az első magyar nőgyógyászati könyv íróját tisztelhetjük személyében. Ugyancsak ő írja, hogy Zsoldos, aki jénai tanuló évei alatt a nagytekintélyű Starknál tanult szülészetet, talán még a Saale partjáról hozta haza magával a szülészet és nőgyógyászat iránt érzett különös előszeretetét. Fontos Korbuly észrevételének megemlítése, hiszen tudjuk, hogy Magyarországon a szülészetnőgyógyászat későn vált az orvostudomány önálló szakágává. 1812-ig, Frankenberg Jakab egyetemi tanári kinevezéséig a szülészet-nőgyógyászatot a sebészet keretében mint melléktárgyat tanították, de az önálló szülészeti tanszék felállítása után is fakultatív maradt a tantárgy hallgatása. A magyar szülészet születése tulajdonképpen 1855-tel, Semmelweis pesti egyetemi tanárrá történő kinevezésével kezdődik [21]. így értjük meg, hogy Zsoldos János 1802-ben művét az orvosoknak írta, hogy a maga gondolatait az övékhez adja. De írta a szenvedőknek is (nőknek), hogy tudják mérni bajaik kicsinységét vagy nagyságát. S ha a baj mulandó — vigasztalódjanak; ha változásuk valóságos nyavalya — „serkentessenek az orvoshoz való folyamodásra.'" A 17 oldalas „Előbeszéd" többet mond a mai olvasónak, többet árul el Zsoldos etikai nézeteiről, mint a kor szakirodalmában jól tájékozott s annak alapján megírt egész mű. A nők „sok és külömbkülömbféle nyavalyákkal bajoskodó állapotnak meggondolása serkentett engem arra, hogy ezen munkáról gondolkodjam" — írja. Sokkal nehezebb sorsa van az asszonyoknak, akik az emberi nem fenntartására rendeltettek, mint a férfiaknak, s egyszersmint oly sok nyavalyának ki vannak téve, melyeket a férfi nem szenved, s nagyrészt nem is szenvedhet. Megható együttérzéssel és az orvos felelősségével mutatja be a nők életének kellemetlenségeit serdülő kortól öregségig. „Alig kezdik érezni gyönyörködéssel életüket, amidőn ha egyéb bajok nincsenek is, már kezdik a tisztulást megelőző postákat érezni. Ha megindul, alkalmatlanság, és megháborít tatása félelmes, veszedelmes : ha meg nem indul sok nyavalyákat szülő sínylődő betegség. Ha házassági életbe lépnek : a legédesebb gyönyörűségnek is keserű a következése, és a terhesség hosszas alkalmatlanságot, s néha szomorú véget okoz: ha szűzen maradnak, akkor ismét ugyanazért, mivel anyák nem lehettek, szenvednek sok nyavalyákat. Érnek öregséget: nem győznek a szülési és gyermekágyi maradvány nyavalyákkal bajoskodni." A természetes életmód hiánya, az „urbanizáció" károsan ASZSZONYORVOS, MELLYBEN A' SZÜZEKNEK, A' HÁZAS, TERHES, SZÜLŐ , SZÜLT, ES KOROS ASZSZONYOKNAK NYAVALYÁIK ADATTA T X A K E X. 0. IWT A ZSOLDOS JÁNOS ORVOS D OK. TOR, A' Jenai Phyfica es Mineralogica Társaságoknak Tagja, Tek. Veí'zprém Várme- * gyének. Honor. I hyficnsa. G Y Ö RB E®N, S TREIBIG JÛ'SEF! BETtli^EJL. 1 8 0 2. 2. ábra. Zsoldos János Asszonyorvos c. művének címlapja (1802)